A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FÜGEDI Márta: A Bükkalja női népviselete

13. kép. Bogácsi menyecskék és lány a lakodalomban, 1938. Saád Andor felv., Herman Ottó Múzeum, Itsz. 538. alját rézrojt vagy díszesen kötött selyemrojt díszítette (10. kép). A tardiaknál a lányoknak 2, a menyecskéknek 4 kutya lógott le a hátán. A szalagok, pántlikák önálló ruhadíszként való használata egyébként is elterjedt volt a század elejétől. A lányok a nyakukba is kötöttek szalagot, ami hátul bokorra kötve hosszan lelógott, a derekukig. A szoknya fölé a derekukra kötött pántlika viszont a szoknya aljáig ért, hátul és elöl a kötő felett is viseltek ilyet. Század eleji esküvői felvételeken gyakori, hogy a menyasszony ruhája pántlikákkal van feldíszítve, kiscsokorra kötve feltűzve és hosszan lelógó változatban is (11. kép). A 19. század végén kivirágzó viseleteken többfelé divatba jött a nyakba kapcsolt fehér fodor. A kalocsai lányok, asszonyoknál neve krézli, keményített, sűrűn rakott.

15 Ajakon a húzott singolt gallért mizlinek nevezik,

16 palóc területen és többfelé használták ezt a singolt díszt, egyes falvakban a menyecskék a vállkendőre kihajtva viseltek ilyet. A század elejétől a Bükkalja falvaiban is viselték ezt a nyakdíszt a fiatalabbak (vö: 3,9, 12. kép). A slingelt fodrot Tardon kádrinak nevezték, itt őrződött meg legtovább a viseletben. Emlékezet szerint régen még maguknak horgolták meg, azután jött divatba a slingelés. Bükkzsércen háromsoros fodrot is hordtak. A nyakba való fodrot nemcsak az 15. Néprajzi Lexikon II. 736. 16. Flórián M., 1980. 12. 249