A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

PARÁDI Nándor: A kácsi középkori lakótorony

A régészetileg fel nem tárt várak közül is néhányat említhetünk, amelyeknél a látható maradványokból, vagy alaprajzuk alapján arra következtethetünk, hogy a legrégebbi része lakótorony volt. A csobánci vár alaprajzáról úgy látszik, hogy 14X14 m-es négyzet alaprajzú, 3 m vastag falú lakótorony az 1255 és 1272 között épült vár legrégebbi része volt.

4 ° Gerő L. a regéci vár 10,7X6,8 m nagyságú, téglalap alaprajzú É-i tornyát lakótoronynak tartja.

41 Építése valószínűleg 1285 előtt történt. Bátorkő váránál is lakótoronyra következtethetünk. A völgyből kiemelkedő sziklaormon álló kicsi vár legrégebbi része a 6,5X5 m-es belső méretű és 2,2 m falvastagságú téglalap alaprajzú lakótorony lehet. Építése 1272—1284 között mehetett végbe.

42 Tátika váránál aBékefiR. művében közzétett alaprajzról úgy látszik, hogy először csak a nagyjából 9X7 m-es külső méretű, 2 m-es falvastagságú téglalap alaprajzú épület, lakótorony állt, amelynek építésére 1248 után kerülhetett sor.

4 3 A középkori várépítészet vizsgálatából kitűnt, hogy a kisméretű várak, erősségek, lakótornyok Ny-európai kezdetük és kialakulásuk után Közép-Európában csak később jelentek meg.

44 Ennek a folyamatnak a közép-európai végigkíséréséhez és a magyarországiakkal összehasonlításához ad segítséget a morvaországi kisméretű erősségek és várak részletes feldolgozása. így nagyobb területről, a középkori Magyarországgal szomszédos ország hasonló emlékeiről kapunk áttekintést.

45 A morvaországi kisméretű várakról, amelyekhez halomvárak, lakótornyok és a kisméretű erősségek tartoztak, megállapítják, hogy a kisebb nemesség megerősített helyei voltak. Kialakulásuk a 12. század végén a feudalizmus megerősödésével kezdődött, de a legtöbb a 13. században, főként a század második felében, a birtokos falvainak közelében, jól védhető helyen keletkeztek. Nagyrészt fából készültek (nem ritkán agyagvakolással), néhánynál kőfalazás nyomai is mutatkoztak. Ezekkel jórészt egyidőben, a 13—14. században kőfalú lakótornyok is épültek. A síkságon levő erősségek felmagasított halmon álltak, amelyeket árok és sánc, vagy vizesárok vett körül. A vizsgált kor morvaországi várépítészetének kőből épített erősségei közül a legtöbb több emeletes lakótorony volt. Alaprajzuk négyzet- vagy négyzethez közelálló téglalap, belső terük 20 és 100 m

2 között volt, a nagyobb építmények egyik-egyik szintje több helyiségre tagolódott. Néhány lakótorony jó állapotban fennmaradt. A drahanovicei külső alapterülete 6X6,2 m, falvastagsága kb. 1,5 m, a pySeli lakótoronyé 8,35X8,35 m, belső mérete 5,2X5,2 m. Lakótornyokat a kisebb nemesség még a 15. században is építtetett, amelyek között téglafalú is volt (Veiké Bílovicei lakótorony).

46 40. Gerő L, 1975. 297., 222. kép. 41. GerőL, 1975. 313. 42. Aránylag pontos alaprajza: Szij R., 1960. 428.: Gergelyffy A., 1972. 243-249. A maradványokat Bátorkő várával azonosította. 43. RékefiR., 1907. 140. ábra. 44. Nováki Gy. -Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 94. - Sándorfi Gy., 1980.11., 15. 4 5 Nekuda VI - Unger J., 19 81. 46. A Drahanovicei, PySeli és a Veiké Bílovicei lakótoronyra: Nekuda VI.-Unger J., 1981. 113-115., 80-82. kép., 251., 200-204. kép., 305-307., 255-257. kép. 24