A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FÜGEDI Márta: A Bükkalja női népviselete

6. kép. Bogácsi menyecske lapátkonttyal, htm- 7. kép. Novaji asszony a lakodalomban, 1937. zett kézelős gyolcs ingvállban, bársonnyal sze- Fején főkötőre kötött fejkendő, ingvállas-vállgett zárt nyakú mellesben. Ébner Sándor felv., kendős viseletben. Bakó Ferenc felv., Dobó Ist1929. Néprajzi Múzeum, Itsz. 61595. ván Vármúzeum, Itsz. 2325. gyermek megszületéséig viselt. Ezt művirágok, csipkefodor, gyöngyözés, selyemszalag díszítette, érdekessége a hosszan lelógó fekete fátyol. A cserépfalusiak a fejkötőt Miskolcon, Egerben, Gyöngyösön csináltatták masamódnil, de megvették egymásét is, hiszen mindenki csak keveset hordta ezt a fejdíszt.

6 Mint a szomszéd palóc területen, a Bükkalja falvaiban is nevezték menyecskének a kikötött kendőt

7 (17. kép). Köznapra karton-, ünnepre delin-, kasmirkendőt hordtak hátrakötőnek, kikötőnek. Bármilyen ünnepre viselhették a fiatalasszonyok, de misére nem illett ebben menni. Templomba előrekötött kendőt borítanak rá, melynek ez jellegzetes szögletes formát kölcsönöz (7. kép). Az előrekötött ünnepi kendő általában selyem vagy bársony volt, melyek legtöbbjét a lakodalomban kapta ajándékba a fiatalasszony.

8 A fiatalok hosszú, díszes rojtos fejkendőt is viseltek, a rojt hossza azonban a korral együtt rövidült. A fejkendő alá fehér kikeményített gyolcskendőt hajtottak, szélén keskeny singolás volt. Egyszerre kötötték fel a két kendőt, az alsó singolt széle a 6. Gáborján A. gyűjtése, 1951. EA 5942. 7. Vö: Flórián M., 1966. 45., de menyecske a kikötött kasmirkendő neve pl. agömöri barkóknál is. 8. Ez gyakran 40-50 db kendó' is volt, mely az asszonyokat egész életükön szinte végigkísérte. 245