A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

FÜGEDI Márta: A Bükkalja női népviselete

a koszorúba font hajhoz (3. kép). Ezt a homlokpántot már a századfordulón is emlegették a viseletleírások a Heves megyei, Eger környéki palóc viselet jellegzetességeként.

3 Az asszonyok is viseltek a homloknál kétfelé választott és fültől hátrafelé font hajat a főkötők változatai alatt. A főkötő formájához igazodva a hajat előrehúzva, a fület is eltakarva fonták be. A fiatal menyecskéket megillető díszes főkötők között a kontyra helyezett toknak többféle változatát viselték a bükkalji falvakban a század első évtizedeiben. Mezőkövesden féketőnek, Szentistvánon sutának nevezik ezeket a tokból alakított díszes fejdíszeket.

4 A rezes tok Tardon viszonylag hamar kiment divatból, csak a század elején viselték. A keménypapír, ragyogóval borított kúpforma tokot a kontyra húzták, körül kis párkánya volt, rózsás pántlikával behúzva, alul a pántlika nagy bokorra kötve, 3. kép. Tardi lányok és menyecskék a búcsúban, 1937. A lányok haja koszorúba font, bársonypánttal díszítve. Ráncoskát és szőttes kötőt viselnek, nyakukban kádri és galáris. A menyecskéken bunkós kendő, rövid vendégujjas, itt. hosszú ujjú ráncoska és kétoldalú szőttes kötő. Saád Andor felv., Herman Ottó Múzeum, Itsz. 17015. 3. Vö: Malonyai D., 1922. 97. és Benkóczy E., 1909. 104. 4. Vö: U. Kerékgyártó A., 1937. 27. és Györffy I., 1956. 61. 5. Gönyei S., 1924. kéziratos gyűjtése a Néprajzi Múzeum Adattárában (továbbiakban: EA), ltsz. 5360. 201. 16* 243