A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

SEMSEY Andor: Régi magyar ex librisek a Zempléni Múzeum gyűjteményében

nemzetközi hírű szőlős-boros témájú ex libris-gyűjteményébe. Hadik András élettörténetéből csak egy mozzanatot emelünk ki: ő javasolta az elsők között a jobbágyság eltörlését! (A metszet mérete: 142x85 mm; Nyireő H:2.) 14. HARTIG Gusztáv kassai kölcsönkönyvtárának vonalkeretes, német nyelvű kőrajzú vonalkeretes ex librise 29x62 mm méretű, a 19. század közepén készülhetett. Gyakorlati célja nyilvánvaló (Nyireő H:7). 15. HEVENESSY Gábor (1656-1725) jezsuita egyházi író, neves kéziratgyűjtő név nélküli címeres ex librisét, amelynek pajzsán egyszarvú látható, Arady még mint ismeretlent írta le, Nyireő tulajdonította Hevenessyének.*'

7 A rokokó stílusra jellemző kagylós keret azonban szerintünk kérdésessé teszi a szép ex libris 1700 körüli datálását (Mérete: 106X 79 mm; Nyireő H:16 - 3. kép.) 16. Az ILLÉSHÁZYAK dubnicai (Nyitra m.) könyvtárának ex librisén keretben elhelyezett szépírásos szöveg felett a családi címer sisakdísze látható. Ezt a keretet Szántó Tibor is közli, A betű c. könyve 292. oldalán, mint az Egyetemi Nyomda 1737. évi mintakönyvében szereplőt. (Nyilván elírás 1773 helyett.) Ezt metszette rézbe és látta el szöveggel az ismeretlen grafikus. (A könyvtárat a család utolsó férfisaria, István 1835-ben az Orsz. Széchenyi Könyvtárra örökítette.) Mérete: 57X70 mm (Nyireő 1:1). 17. JANKOVICH Miklós (1773-1846) régész és műgyűjtő címeres, fekvő rombusz alakú 1830-ban készült bélyegzője nem tulajdonképpeni könyvjegy, minthogy nem külön lapon van a könyvbe ragasztva. Mérete 24x60 mm (Nyireő J:6 - 4. kép). 18. JESZENÁK István (fl784) név nélküli címeres ex librisének pajzsán S. I. betűk (Stephanus J. és nem Sándor, mint azt az Iparművészeti Múzeum 1903. évi katalógusa tévesen írja) láthatók. A címer alatt latin jelmondat. A 18. századi ex libris készítőjének személyét Zeller Sebestyén pozsonyi rézmetszőben kereshetjük, ugyanis az Iparművészeti Múzeum őriz egy ismeretlen tulajdonosú, hasonlóan monogrammos és jelmondattal ellátott, hasonló kompozíciójú ex librist, amelynek jelzése: Seb. Zeller S. Posonii. (Zeller 1777-ben halt meg.) Az ex libris mérete: 75X53 mm (Nyireő J:21). 19. JESZENÁK István emlék ex librise nyomdai cifra keretben szedett szöveggel utal egy 1777. évi hagyományozásra, amely után az ismeretlen hagyományos (Arady szerint a pozsonyi evang. egyház) Jeszenák Jánostól kapta meg a könyvtárat 1799-ben. (1:9. jegyzet.) Mérete: 73X74 mm; (Nyireő J:22). 20. KARAJÁN Theodor kőrajzú címeres ex librisét Nyireő K:8 alatt vette fel az OSzK gyűjteményébe. Amennyiben a tulajdonos személye azonos az 1873-ban Bécsben elhunyt germanistával, nem ismerjük annak indokát, hogy miért lett a magyar anyagba felvéve. Mérete egyébként 52x44 mm. 21. A KÁROLYI grófok csurgói könyvtárának címeres, a kastély képét is ábrázoló könyvjegyét a nagy múltú párizsi Agry műintézet metszette rézbe, amely az európai főúri könyvtárak egész sora számára dolgozott. Nincs adat arra, hogy 1900 előtt készült volna, de arra sem, hogy után. (Nyireő nem említi; mérete 97X67 mm.) 22. KLIMÖ György pécsi püspök (1710-1777) alapította meg az első nyilvános magyar könyvtárat, amelynek jogutódja ma a pécsi egyetemi könyvtár. Klimó ex libriseiről Boda Miklós írt nem elég világosan

1

'. Az öt ismert változat közül a ZM példányát Bécsben metszette a cseh származású Thomas Bohacz (tl764) 1754-ben. Mérete 88X70 mm Nyireő K55) (5. kép). 23-24. KOLLONITZ László gr. (1736-1817) 1781-ben lett nagyváradi püspök, majd 1788-ban kalocsai érsek. Mindkét méltóságot betöltő idejéből őriz ex librist a ZM, ezek címeresek, egyházi jelvényekkel és feliratos szalaggal. Méretük 61X51 mm, illetve 63x66 mm. (Nyireő K:70, 71.) 25. KRATKY Donát Benedek-rendi szerzetes feltehetően Magyarországon működött, nyomdai cifrákkal keretezett 4 soros ex librise szedett szövegű, mérete 45X53 mm, zöld papíron. Nyireő nem említi. 26. KUUN Géza gr. (1837-1905) címeres ex librisét Keller Clotild karcolta rézbe a század utolsó évében. Mérete 100x68 mm. (Nyireő K:119.) 11. Boda Miklós: Három évszázad könyvtártörténeti emlékei a Klimo-gyűjteményben. Pécsi Egyet. Könyvtár Jubileumi évkönyv, Pécs, 1974. A vonatkozó részt 1. a 182-184. lapon.