A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)
Gimnázium és a MÁV műhelyi énekkar előadásában, zenekari kísérettel. Ilyen „szórakoztató" előadás ma is bárhol elkelne. 68 1939. I. 3. Miskolcon, februárban Ózdon, márciusban Kassán vendégszerepeltek. 69 1940. május 6. ismét nagyon szép műsorral álltak elő. Wagner: Rienzi opera nyitányát, a Zarándok kórust a Tannháuser c. operából, Liszt: I. Rapszódiáját, Haydn: D-dúr Szimfóniáját és Moszkovszkij: Szerenádját adták elő. 70 A háború alatt meggyérültek a hangversenyek, de 1943 decemberében még egy hangversennyel találkozhatunk. Vendégkarmester Kenessey Jenő, az Operaház karmestere vezényelte az együttest, közreműködött Fodor János és Gyurkovics Mária, Mindkét énekművész az Operaház élgárdájához tartozott. A műsoron részletezés nélkül Hándel-, Mozart-, Bizet-, Gounod-, Kodály- és Kenesseyművek szerepeltek.? 1 A Vasutasok Ének- és Zenetársasága a háború után ebben a formájában még egy ideig fennmaradt, de ennek az útnak a továbbkísérése már egy másik dolgozat tárgya. A zenekarért folytatott küzdelem utolsó, háború előtti állomásaihoz tartoznak még azok az erőfeszítések, amelyeket a zeneiskola ismételten kifejtett, még olyan „versenytársak mellett" is, mint a Vasutasok Ének- és Zenetársasága és a 13. honvédgyalogezred zenekara. Újabb és újabb kísérletezés után 1939. május 16-án vonószenekari hangversenyen Rákos Arnold vezényletével előadásra került: Bach: Fúga, Corelli: Concerto grosso (címek hiányoznak), Mozart: A-dúr hegedűverseny Gránát József előadásában. A műsor magasrendűsége semmi különméltatást nem igényel. Ebben az időben nem volt ritka, hogy a jó képességű muzsikusok egyszerre több zenekarban is játszottak. Bőven telt a zeneiskola állandóan friss erőket nevelő munkájából. 1943-ban még a háború tombolása közben is ismét eljut a zeneiskola egy zenekaralapításig. Nemcsak zeneiskolai erőkre támaszkodva, hanem régi zeneiskolai növendékekre. Csak a névsor maradt meg, ma már nem tudni, eljutottak-e az előadásig is. A névsor azért érdekes, mert sok, a város és a Vasgyár zenei életében ismert nevet tartalmaz. I. hegedű: Ádám János, Domokos György, Bánhegyi László (vasgyár), Erdős György, Furmann Miklós, Kársa Katalin, Lőkös István, Mankher Lajos, Sajó Ferenc, Szabó Sarolta, Zádor Tibor dr., Veres Tivadar, Vancsó Dezső (Vasgyár), II. hegedű: Kővári József, Gábor János dr., Pödör Lászlóné, Gompé Ferenc, Kársa Mária, Vönöcky Antalné, Balogh Gyula, Lőcsei Pál, Novákovics András, Partos István, Petró Nándor. Viola: Szendy Lajos, Lakatos László (Vasgyár), Lánczy Henrik (Vasgyár), Bari Lajos. Gordonka: Csima István, Kövesdi József, Krasznai Lajos (Vasgyár), Melles Gyula, Haydu Sára, Dargay Attila. „További jelentkező jó muzsikusokat szívesen lát a zenekar vezetősége." 72 Végigkísértük a miskolci zenekari életet, küzdelmes, de mégis lelkes és fáradhatatlanul törekvő útját. Megismertük mind a 4 nagy ágát: a Zeneiskolát, a Filharmóniai Társaságot, a 13. honvédgyalogezred zenekarát és a Vasutasok Ének- és Zenetársaságát. Mindegyik a zenekultúráért küzdött, de mindegyiknek más és más karaktere volt. 68. Magyar Jövő. 1938. április 8. 69. Magyar Jövő. 1939. I. 6. Műsoron: Weber: Oberon nyitány, Goldmark: Sakuntala nyitány, Beethoven: II. Szimfónia, Saint-Saéns: Gordonkaverseny, előadta Haydu István. Kacson: Mátyást királlyá választják (énekkar), Schumann: Cigányélet énekkar. 70. Magyar Jövő. Í940. május 10. 71. Magyar Jövő. 1943. december 12. 72. HOM HA 76.233.1. 1-85. 219