A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

Gimnázium és a MÁV műhelyi énekkar előadásában, zenekari kísérettel. Ilyen „szórakoz­tató" előadás ma is bárhol elkelne. 68 1939. I. 3. Miskolcon, februárban Ózdon, márciusban Kassán vendégszerepeltek. 69 1940. május 6. ismét nagyon szép műsorral álltak elő. Wagner: Rienzi opera nyitányát, a Zarándok kórust a Tannháuser c. operából, Liszt: I. Rapszódiáját, Haydn: D-dúr Szimfó­niáját és Moszkovszkij: Szerenádját adták elő. 70 A háború alatt meggyérültek a hangver­senyek, de 1943 decemberében még egy hangversennyel találkozhatunk. Vendégkarmes­ter Kenessey Jenő, az Operaház karmestere vezényelte az együttest, közreműködött Fo­dor János és Gyurkovics Mária, Mindkét énekművész az Operaház élgárdájához tartozott. A műsoron részletezés nélkül Hándel-, Mozart-, Bizet-, Gounod-, Kodály- és Kenessey­művek szerepeltek.? 1 A Vasutasok Ének- és Zenetársasága a háború után ebben a formájában még egy ideig fennmaradt, de ennek az útnak a továbbkísérése már egy másik dolgozat tárgya. A zenekarért folytatott küzdelem utolsó, háború előtti állomásaihoz tartoznak még azok az erőfeszítések, amelyeket a zeneiskola ismételten kifejtett, még olyan „verseny­társak mellett" is, mint a Vasutasok Ének- és Zenetársasága és a 13. honvédgyalogezred zenekara. Újabb és újabb kísérletezés után 1939. május 16-án vonószenekari hangver­senyen Rákos Arnold vezényletével előadásra került: Bach: Fúga, Corelli: Concerto grosso (címek hiányoznak), Mozart: A-dúr hegedűverseny Gránát József előadásában. A műsor magasrendűsége semmi különméltatást nem igényel. Ebben az időben nem volt ritka, hogy a jó képességű muzsikusok egyszerre több zenekarban is játszottak. Bőven telt a zeneiskola állandóan friss erőket nevelő munkájából. 1943-ban még a háború tombolása közben is ismét eljut a zeneiskola egy zenekar­alapításig. Nemcsak zeneiskolai erőkre támaszkodva, hanem régi zeneiskolai növendékek­re. Csak a névsor maradt meg, ma már nem tudni, eljutottak-e az előadásig is. A névsor azért érdekes, mert sok, a város és a Vasgyár zenei életében ismert nevet tartalmaz. I. he­gedű: Ádám János, Domokos György, Bánhegyi László (vasgyár), Erdős György, Fur­mann Miklós, Kársa Katalin, Lőkös István, Mankher Lajos, Sajó Ferenc, Szabó Sarolta, Zádor Tibor dr., Veres Tivadar, Vancsó Dezső (Vasgyár), II. hegedű: Kővári József, Gábor János dr., Pödör Lászlóné, Gompé Ferenc, Kársa Mária, Vönöcky Antalné, Balogh Gyula, Lőcsei Pál, Novákovics András, Partos István, Petró Nándor. Viola: Szendy Lajos, Lakatos László (Vasgyár), Lánczy Henrik (Vasgyár), Bari Lajos. Gordonka: Csima István, Kövesdi József, Krasznai Lajos (Vasgyár), Melles Gyula, Haydu Sára, Dargay Attila. „További jelentkező jó muzsikusokat szívesen lát a zenekar vezetősége." 72 Végigkísértük a miskolci zenekari életet, küzdelmes, de mégis lelkes és fáradhatat­lanul törekvő útját. Megismertük mind a 4 nagy ágát: a Zeneiskolát, a Filharmóniai Társaságot, a 13. honvédgyalogezred zenekarát és a Vasutasok Ének- és Zenetársaságát. Mindegyik a zenekultúráért küzdött, de mindegyiknek más és más karaktere volt. 68. Magyar Jövő. 1938. április 8. 69. Magyar Jövő. 1939. I. 6. Műsoron: Weber: Oberon nyitány, Goldmark: Sakuntala nyitány, Beethoven: II. Szimfónia, Saint-Saéns: Gordonkaverseny, előadta Haydu István. Kacson: Mátyást királlyá választják (énekkar), Schumann: Cigányélet énekkar. 70. Magyar Jövő. Í940. május 10. 71. Magyar Jövő. 1943. december 12. 72. HOM HA 76.233.1. 1-85. 219

Next

/
Thumbnails
Contents