A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

PARÁDI Nándor: A kácsi középkori lakótorony

eleji harcokban egy részüket felgyújtották vagy kővárakká építették át, de elég sok olyan is akadt köztük, amelyet egyszerűen elhagytak, mert nem volt érdemes újjáépíteni.

19 A másik feldolgozás, a Börzsöny hegység középkori várait elsősorban a régészet oldaláról vizsgálja és az ország más részeiből ismertekkel is egyezteti.

20 Következtetéseiben az okleveles adatok és a terepen ténylegesen meglevő maradványok számbeli eltéréséből indul ki. Az eddig hangoztatott általános véleménnyel szemben (hogy ti. a néhány királyi és magánvárat leszámítva, a tatárjárás előtt Magyarországon várak nem voltak) megállapítja, hogy a korai feudális magánvárakkal a 13. században megjelenő lakótorony előtt már a 11.—12. században számolnunk kell. Ezeknek a korai feudális magánváraknak a területe aránylag kicsi, fa- vagy kőépítmény állhatott rajtuk, árok és sánc vette körül. Létrejöttük gazdasági alapját a világi magánbirtok lassú növekedésében látja és tulajdonosaikat a prédiumokat birtokló földesurakban keresi. Elhelyezkedésük jórészt olyan, hogy nem az ország védelmét, hanem a helyi földesúri érdekeket szolgálták. A korai feudális magánvár védelmi jellegénél és építési módjánál fogva az I. István-kori ispánsági várakkal rokon, csak alapterületében lényegesen szerényebb, s egyúttal átmenetet képez a későbbi belsőtornyos várakhoz.

2! Fejtegetését abban összegezi, hogy a korai feudális várnak önálló vártípusként értékelését jogosnak érzi, elfogadva azt a valamivel korábbi megállapítást, hogy Magyarországon ez a feudális magánvár első típusa és megelőzte a lakótornyot.

2 2 A Börzsöny hegység várainak feldolgozásánál a magyarországi Árpád-kori várfejlődésről elmondottakat a kácsi lakótorony feltárásának tapasztalatai jórészt megerősítik és néhány kérdésben megalapozottabbá teszi. Annyi máris megállapítható, hogy aránylag kis mérete, alaprajza, árokkal és sánccal körülvett megerősítése alapján a korai feudális magánváraknak nevezett csoportjába tartozik. A Börzsöny hegység várai közül Márianosztra—Bibervárhoz legközelebbi párhuzamként a kácsi és sály—latorvári maradványokat említik, amelyeknek a terepen elhelyezkedésüket is hasonlónak tartják.

23 Ha az árokkal és sánccal körülvett, vagy egy részén meredek hegyoldallal határolt, a kácsihoz hasonló, kisebb alapterületű és nagy valószínűséggel az Árpád-korra keltezhető várakkal hasonlítjuk össze, számos példa található rá, amelyeket eddig legrészletesebben a Börzsöny hegység Árpádkori várainak feldolgozásakor soroltak fel. Azt pedig, hogy mennyi ilyen vár lehetett, az eddig módszeresen átkutatott két terület: Veszprém megye és a Börzsöny hegység kis várai tanúsítják.

24 A most tárgyalt kisebb területű megerősített helyek pontos, a rendeltetésüket is jól meghatározó elnevezését még nem sikerült megtalálni. Az Árpád-kori oklevelekben ritkán előforduló említésükből úgy látszik, hogy nagy részüket nem tartották váraknak. A 13—14. századi forrásokban gyakoribb a „turris" elnevezés: Lehetséges, hogy ez a meghatározás a kácsi lakótoronyra, vagy ahhoz hasonló, a faszerkezetnél tartósabb, időt19. FügediE., 1977. 10-. 20. Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 7-79, 88-103. 21. Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 88-97. 22. Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979.97. 23. Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 92. - Hasonló elhelyezkedésű a Váchartyán-Várhegyi földvár is. Miklós Zs., 1978. 95., 1-2. kép. 24. MRT 1. 1966., MRT 2. 1969., MRT 3. 1970., MRT 4. 1972.: Nováki Gy., 1969. 135139.: Nováki Gy.-Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 7-79. - Pest megye ÉK-i felének földváraira: Miklós Zs. A gödöllői dombvidék várai. Aszód, 1982. 20