A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

1920. IV. 22-én a zeneiskola ének- és zenekari hangversenyén nagyon színvonalas műsort vezényelt Hollósy Kornél.

32 Ugyanez év június 26. évzáró hangversenye a jövendő összefogások, zenei társulások első nagy példáját mutatta. A zeneiskola vonószenekarát kiegészítette a színházi zenekar és a Diósgyőr-Vasgyári Zenekar egy része. Nyilvánvalóan a fúvósok, mert ezt a zenei intézmény a maga erejéből nem volt képes soha megoldani. A Filharmóniai Társaság megalakulásáig, tehát 1923-ig nagyrészt a zeneiskola tartotta megfelelő színvonalon a város zenekari életet. 1921-ben került a helyőrségi zenekar élére Francz Károly, aki előzőleg Pólában, Triesztben és Budapesten szolgált. Az ő idekerülésével új erőt nyert a miskolci zenei élet, s ráadásul zenekari háttér állt mögötte. A Sebestyén Társulat városba jövetele szintén személyi erősödést hozott, hiszen a tehetséges Rádió Rezső főleg operákat dirigált. Karmesterekkel tehát már el volt látva a város, egy részüknek zenekar állt rendelkezésére, de a város zenei élete még mindig csak zenekari mozaikokból állt. Volt zenekar a színháznál, volt a katonáknál, de mindegyik csak a számára szükséges zenét játszotta. A zeneiskolában az igazgató és Hollósy felváltva vezényelte az alkalmi zenei társulásokat. Tulajdonképpen a mágneses zenei mag mindvégig a zeneiskola maradt, hiszen tanárai és akadémiai növendékei révén a vonósrészleg jelentékeny részét állíthatta ki. Az idők folyamán vagy a saját erejére támaszkodva csak vonósrészlegként létezett, vagy a Diósgyőr-Vasgyári Zenekarral társult, s a társulások szerint változott a név. A Filharmóniai Társaság néven létrehozott számottevő városi zenekar is több részelemből állt. Magva annak is a zeneiskola volt, jelentékeny katonazenekari megerősítéssel és vasgyári támogatással. Később a katonazenekar magát elég erősnek, s a jó vezetés folytán megfelelő színvonalat elérve teljesen önálló zenei tényezője lett a városi zenekari életnek. 1922 májusában rendezett hangverseny jelentett fordulópontot a város zenei életében. A jelentőséget az adta, hogy sikerült egy valóban számottevő, 56 tagú együttest létrehozni a már említett zenei tényezők segítségével. Az előadott műsor nagyszabású voltára utal a Mozart: Jupiter (C-dúr) szimfónia előadása. A szimfóniák sorában utolsóként komponált nagy mű csak utólag kapta a Jupiter jelzőt. A mester halála előtt 2 és fél évvel készült ez a grandiózus mű. Ugyanezen a hangversenyen mutatkozott be Miskolci Simon Jánosné (Thurzó Nagy Lászlóné) Liszt: Esz-dúr zongoraversenyével. Kiemelkedett a műsorból Hollósy: Találkozás c. kantátája. A vezénylésben osztozott Koller Ferenc és Hollósy Kornél. Koller Ferenc babérkoszorút kapott, Hollósy egy elefántcsont vezénylőpálcát. Miskolci Simon Jánosnénak olyan sikere volt az egykorú sajtó szerint: „amelyhez hasonlót zeneiskolai tanár még nem ért". Mint látjuk ennél a hangversenynél, noha a 13. honvédgyalogezred zenekara is egyik oszlop volt — a katonai vezénylés kimaradt. De nem sokáig ... Ugyanez év decemberében vendégszerepeltek Miskolcon a Budapesti Filharmonikusok, teljes nevén a Budapesti Filharmóniai Társaság Dohnányi Ernő vezényletével. 32. Eredeti műsor. Az államilag segélyezett Városi Zeneiskola ének- és zenekari tanfolyamának növendékhangversenye f. évi április 22-én, csütörtök este fél 8, a Korona Szálló nagytermében. Műsor: 1. Beliczay: Andante előadja az iskola vonószenekara. 2. Bach: Húsvéti chorál, b) Volkmann: Esti dal, előadja az iskola női kara. 3. Mozart: G-dúr Szerenád, előadja az iskola vonószenekara. 4. Kjerulf: Hardangeri nászút, előadja az iskola női kara. 5. Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny, előadja Kauffmann Olga IV. akadémiai osztály. Tanára: Keresztes István. A kórusokat Palkó Kornélia tanárnő kiséri zongorán, vezényel Hollósy Kornél tanár. A tiszta jövedelem a zeneiskola „Szent-Gály ösztöndíj" alap javára fordíttatik. A műsor ára 2 korona. 205