A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)
VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)
A város erkölcsi támogatása sohasem hiányozott a zenei életből. Nevezetes alkalmakkor a polgármester mondta az ünnepi beszédet. A zene tehát több szép szót kapott, mint pénzt. A zenekari élet támogatásához 1937-ben a MÁV üzletigazgatóság nyújtott hathatós és rendszeres támogatást, amely Hamary Géza üzletigazgatónak köszönhető. Ha talán sokat időztünk az anyagi résznél, bocsássa meg az olvasó, ezek ismeretében követhetjük a zenekari életet a lelkesedés, hozzáértés és a pénztelenség útján. A zeneiskola történeténél említettük a háború nehéz évei között előadott Haydn: Teremtés oratórium részleteit. S ott már szó esett arról, hogy az oratórium előadásában részt vettek „a zeneiskola növendékein és tanárain kívül műkedvelők, a Miskolci Daláregylet és a Diósgyőr-Vasgyári Zenekar tagjai. Az énekkart és zenekart vezényelte: SzentGály Gyula zeneiskolai igazgató.". A két világháború közötti években ez volt az első nagyszabású zenei, egyúttal zenekari megnyilatkozás. Miskolcon a zenekar alapítási szándék, a zenekari csoportosulási készség mindig nagyon erős volt. Ennek természetes magyarázata a zeneiskola léte volt, mint ezt már sokszor méltattuk. 1919-ben meghalt Szent-Gály Gyula. A temetésén rendezett gyászünnepély az elmondottakra ékes bizonyságul szolgál. Mint már arról is szóltunk, nem hirtelen halt meg. Hosszasan beteg volt előtte, mégsem hihető, hogy erre előre készültek volna egy alkalmi zenekarral. Mégis a gyászistentiszteleten vonószenekar közreműködésével találkozhatunk. 1—2 nap alatt képes volt együttessé szerveződni néhány muzsikus! 30 A zeneiskola keretén belül szervezett „zenekari osztály" természetesen az intézmény zenei alkalmai kapcsán működött. Ezúttal a szélesebb nyilvánosság bevonását is igénylő zenei társulásokat idézzük. 1920-ban az esztendő „országosan mutatkozó nyomort" hozott. Enyhítésére különféle nyomorenyhítő akciókat szerveztek, amelyekben kénytelen-kelletlen a művészek is részt vettek. Az akció szervezésére Miskolcon is intézőbizottság alakult: Zacher Emil dr., Ludvig Dénes és Kelemen Pál irányításával. Ennek az akciónak a keretében került előadásra Rákos Arnold már említett Családi tradíció c. dalos játéka, amelynél 17 tagú vonós zenekar működött közre. 1920. II. 25. A Miskolci Művészek és Műkedvelők Inségakciója javára rendeztek vonószenekari hangversenyt, amely nem annyira a műsora miatt méltó figyelemre, mint résztvevői miatt. A műsoron szerepelt Wagner: Mesterdalnokokból Elza nászmenete, Schubert, Popper művek, csellón előadta Haydu István, Sibélius, Paderewsky művek és Rákos 3 tételes Hámori szvitje. A zenekarban közreműködtek: Groszman Zsigmond, Spiegel Dezső, Finta Elemér, Kalocsay László, Győry Nagy Lajos, Venetiáner Erzsébet, László Ervin, Szendy Lajos, Hecz Andor, Deutsch Ábrahám, Gábor János, Wurfel Kálmán, Nagy Imre, Domokos Nándor, Sáry Béla, Wollner Dezső, Csermák Ambrus, György Viktor, Bencze Rezső, Győry Nagy István, Auer Mihály, Gránát József, Haydu István, Helényi Gyula, dr. László Imre, Venetiáner Sándor és Csobor Antal. 3 J 30. A Reggel. 1919. IX. 28. 31. HOM HA 76.233.1. 1-85. 204
