A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

miskolciak.

14 S ez nem csak pénzkérdés volt, hogy ki megy és ki nem a színházba. Ebben az időben a kevés pénzű emberek helye volt a „kakasülő". Igaz, kicsit magasról kellett nézni, de ha valakiben élt az igény, onnan bármit meghallgathatott. 1924-ben Albertina Ferrari a nagy hírű hegedűművésznő vendégszerepelt a színházban. Hollósy szerint „sikere olyan nagy és osztatlan volt, amelyre Dohnányi (122) emlékezetes szereplése óta nem volt példa." 1926 februárjában a világhírű Eugén d'Albert zeneszerző és zongoraművész szerepelt Miskolcon. Két hangversenyt is adott. „Mindkettő azt igazolja, hogy az idő múlása nem viselte meg művészetének életerejét." Pedig ekkor már 62 éves volt. Korának egyik legnagyobb zongoravirtuóza, főleg Beethoven tolmácsolásával aratott nagy sikereket. Munkásságának súlypontja egyre inkább az operaszerzésre tolódott át.

15 Márciusban 2 világnagyság is járt a városban. Slezák Leó, a nagy hírű énekes Halévy: Zsidónő c. operájában lépett fel. A morva származású, világhírű osztrák énekes rendszeresen szerepelt Európa és Amerika vezető színpadain. Ércesen zengő, hajlékony és csengő tenorja Mozarttól—Wagnerig minden opera tenorjainak szerepkörében kiválóan érvényesült. A különféle énekesi feladatokat tökéletes technikával és művészi alkalmazkodással oldotta meg. Ugyanez év március 25-én a másik világnagyság, aki Miskolcon járt, Broniszláv volt. „Huberman Broniszláv, a világ legnagyobb hegedűse, a hegedűjáték fejedelme f. hó 25-én tartja szenzációs hangversenyét a Koronában. — Tekintettel a nagy érdeklődésre, ajánlatos a jegyek megváltása László Ervin hangverseny irodájában."

16 Érdemes a hírverés igazságának utánanézni. Világszerte hatalmas sikerrel hangversenyezett. Kodály, aki szintén nem tartozott a tompa tollú kritikusok közé, ezt írja róla: „Ami a hallgatót annyira megfogja — a zenei kvalitások elsőrendűségén túl - döbbenetes, szinte szkitha temperamentuma, amely ugyan formába alig préselhetően feszegeti korlátait, másrészt olyan elcsépelt virtuóz darabokat is meghallhatóvá tud tenni, - mint a Wieniawsky: Faust ábránd -."

17 1925 áprilisában Helge Lindberg — a kiváló finn dal-és oratórium énekes adott ária- és dalestet Molie Denys zongorakíséretével. A leghivatottabb és legelmélyültebb Bach és Hándel interpretátorok közé tartozott. 1927-ben Sebestyén Mihály szerződése lejárt. A város 30 000 pengő hozzájárulással és azzal a kikötéssel hosszabbította azt meg, hogy „fenntartja a további kapcsolatot a budapesti Városi Színházzal, további kötelezettséget vállal, hogy gyakrabban fog szerepeltetni hazafias darabokat, olyan társulatot szervez, amely tartja az eddigi nívót." „Ha ezen sarkallatos rendelkezést nem tartja be, a város jogosult azonnal felbontani a szerződést."

18 Hiába! nem volt könnyű Miskolcon színésznek lenni. Pedig csak két Sebestyén volt az országban, kikkel pótolta volna e nem kis igényt a város? 14. Rákosi Arnold hangversenye a Koronán 1922. II. 12. Közreműködött Pajor Ödön. Rákos Brahms hegedűversenyét adta elő, Bach: Sarabandot, Hollósy: Hullámok szerenádját, Pajor Schumann Lőve dalokat énekelt és Wagner: Wotán búcsúját, Leoncavalló: Bajazzók Prológját adta eló\ 15. HOM Ha 75.264.1.1-41. Eugén d'Albert Műsorát érdemes részletesen megemlíteni: Bach: Korál fantázia és fúga. Beethoven: Szonáta (sajnos a műsor nem jelöli melyik), Chopin: b-moll szonáta, Schubert: C-dúr fantázia, d'Albert: 5 Capriciola, Ravel: L'Oiesaux trist, Debussy: La Cathedral englouti, Tűzijáték. 16. Magyar Elet. Miskolci hetilap. 1926. III. 10. 17. Kodály Zoltán: Visszatekintés II. Bp., 1964. 350. 18. Reggeli Hírlap. 1927. III. 5. 200