A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

VARGÁNÉ ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Második közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (Második közlemény) VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN A színház szerepe a város zenei életében A két világháború között a zenei gyakorlat szilárdan kiépített kereteit, — ahol ezzel rendelkeznek: a templomi zene, zenekar és színház jelenti. Miskolc az első kőszínház megépítésével írta be nevét hazánkban a művelődés történetébe. A miskolci színház története a XIX. század első éveire esik, megelőzve az állandó kőszínház építését. E messzi múltba visszamenni — meghaladja témánk kereteit. Noha a színház kezdettől, Déryné művészete folytán adott elő zenés játékokat, s már a XIX. században is a magyar zenei élet kiválóságai megfordultak benne, — mégis a város zenei életében a 2 világháború között 1921—1938-ig játszott fontos szerepet zenei téren is, és különösen az operaelőadások tartásával kapcsolódott szervesen össze a zeneművészeti élettel. Tanulmányunk a zenei életet az első világháborútól kíséri nyomon, ekkor a színház már 91 évet hagyott maga mögött, a zeneiskola 13-at. Az első világháború évei alatt zeneileg nem kapcsolódott össze a 2 intézmény élete, legfeljebb annyiban, hogy a színház a reprezentatív zenei eseményeknek otthont adott alkalmilag. Csak a teljesség kedvéért szentelünk ezeknek az éveknek rövid áttekintést. Sok színház ezekben a súlyos időkben meg sem kezdte, illetve nem folytatta működését. A Miskolci Nemzeti Színház — igen. Inkább munkáról írhatnánk, mint művészi működésről. A színészek között gyakorlattá vált a sebesültek szórakoztatása. Ebbeli munkájukban találkoztak a város nagy múltú egyesületének a BMK és ME tevékenységével — amint erre már utaltunk — az egyesület a frontkatonákat oktatni igyekezett kórházi kezelésük hosszú hónapjai alatt. Számukra olvasnivalót biztosítottak, sőt — ha szükséges volt a művelődés első lépéseit az írást és olvasni tudást is tanították. A katonai behívások a színészeket is elérték — és a színház kénytelen volt rövidített évaddal dolgozni. A színészeknek csökkent gázsival kellett megelégedniük. A színház igazgatója — Palágyi Lajos — egy ideig igyekezett ellenállni a színvonal csökkenésének. Hadd utaljak vissza Szent-Gály Gyula már említett zenei írására; a háború rombolóan hatott a művészeti ízlésre. A színházban ez a hatás igénytelen operettek előadásában nyilvánult meg. Az embereket egyszerre fogta el valami szörnyű félelem és élni akarás, megpróbálták feledni a szomorú jelent és a nem sokat ígérő holnapot. Sokan úgy érezték, a pokol, a háború csak átmeneti szörnyűség, múló súlyos járvány, amelynek nemsokára vége szakad. Ki hitte, ki gondolta, hogy 4 szörnyű évig fog tartani és annyi áldozatot fog követelni. Egykorú műsorok hűen tükrözik, hogy a háborút csak valami félelmes, de nem hosszan tartó nyomorúságnak nézték. Igaz, a műsor műkedvelők szórakozását tükrözi, de talán éppen ezért még inkább erősíti az elmondottakat: 13* 195