A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

DOBROSSY István-IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a 19. század elején

20. „Ház a selyemtermelésre, bérbe adva" B) A Felső-város végén található a Sváb-sori utca végén, puha lágy kövekből épült, már elöregedett zsindelytető alatt, különben jó állapotban. Van benne a konyhától balra egy utcára néző szoba, fapadlós, ablakai kétszárnyúak, vasrácsozattal, cserépkáJyhával. A konyhától jobbra két kis szoba, az elsőhöz éléskamra csatlakozik. Hátul az épülettel egy tető alatt istálló két lóra. Az udvar deszkakerítéses. Kertjét árok veszi körül, kerekes kútja kövekkel van kirakva (30—31. kép). A ház udvarral 221 4/6, a kert 2298, az egész együttesen pedig 25,9 négyszögöl. Becsértéke 1294 f. 25 x. bécsi értékben, folyópénzben pedig 517 f. 46 krajcár. A fentiekben húsz miskolci objektum történetéhez sikerült újabb adatokat felsorakoztatnunk. Ezek elsősorban a főutca településtörténetének vizsgálata szempontjából fontosak. A leírások ugyanakkor újabb részleteket szolgáltatnak Miskolc vendéglátóiparának, kereskedelmi életének, malomiparának történetéhez, de ezeken túl utalnak a város diósgyőri koronauradalommal való kapcsolatára is. Későbbi munka céljaként fogalmazódhat meg a bevezetőben jelzett összeírások együttes bemutatása, s így a város történetében több, mint egy évszázad településtörténeti, gazdaság- és ipartörténeti emlékeinek, eseményeinek újabb adatsorokon keresztüli feltárása, értékelése. IRODALOM Dobrossy L, 1976. Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 19-20. századi történetéhez. Herman Ottó Múzeum Évkönyve (továbbiakban: HOM.Évk.) XV. 113-150. Dobrossy /., 1978-1979. A tapolcai apátság mindszenti serfőző' műhelye. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei (továbbiakban: HOM.Közl.) 17. 66-71. Dobrossy L, 1981. „Vendéglátó házak", fogadók Miskolc és Mindszent határán a 18-19. században. HOM.Közl. 19. 93-101. Iglói Gy., 1979. Miskolc első városszabályozási terve 1897-ból. Borsodi Történelmi Évkönyv, VI. 153-164. Komáromy /., 1956. Az első miskolci vendégfogadók. HOM.Közl. 3. 48-53. Komáromy J., 1972. Miskolci séták. Miskolc. Marjalaki Kiss L., 1925. A miskolczi mészáros céh négyszáz éves múltja. Miskolc. SzehdreiJ., 1904-1911. Miskolcz város története és egyetemes helyirata. II., IV., V. Veres L., 1975. Miskolczi vízimalmok a XIV-XIX. században. HOM.Közl. 14. 14-20. Veres L., 1977. Majorsági birtokok a diósgyőri koronauradalomban a jobbágyfelszabadítás időszakában. HOM.Közl. 16. 36-42. Veres L., 1979. A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri koronauradalomban 1755-1770 között. HOM.Évk. XVII-XVIII. 199-214. Veres L., 1980. Földesúri támadás a diósgyőri koronauradalom mezővárosai ellen a 18. század derekán. HOM.Közl. 11. 32-37. 11* 163