A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

DOBROSSY István-IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a 19. század elején

21. kép. A vágóhíd alaprajza, fedélszékének terve, 22. kép. Az uradalmi kezelém. négy mészárszék hossz- és keresztmetszete (Varga-szögi, Szinva-közi, Újvárosi és Nagyúti) alaprajza, ül. metszete 15. „Uradalmi felső malom" A) A Serház alatti Szinva-malomárkán működött, jól azonosítható helyen, a 19. századi uradalmi gabonatároló épülettől kissé keletre. A mai Tizeshonved utcának ezt a szakaszát a 19. század elején Serház-aljának nevezték. A malom megközelítésére és a Szinván való átkelésre két fahíd is szolgált. A malom egykori helyén az 1945—1950-es évektől új lakóházak, lakóházegyüttesek épültek. B) Az 1832-es összeírás felső malomnak, vagy felső király-malomnak nevezi a Domby-térkép szerinti 1383-as helyrajzi számmal ellátott telket, Ül. az ezen emelt építményt. A bőséges dokumentációval ellátott leírás (23—24—25. kép) a következőket fogalmazza meg: az utcáról néhány lépcső vezet le a közvetlen bejárathoz; s ami az épületet, annak falait illeti, az jó kőanyagból és szilárdan van megépítve. A malom minden szükséges kellékkel el van látva. Mellette folyik a Szinva, medre négyszögletes kövekből egész 156