A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

DOBROSSY István-IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a 19. század elején

— az épülettől északra eső — egykori portákra. A város jegyzőkönyvében nevével először 1787-ben találkozunk, tehát a korai alapítású miskolci korcsmák közé tartozik.

14 Helyén ma üres terület van, a Vologda lakótelepi házak előtt kialakított szabad térrel azonosítható. B) Az 1832-es összeírás szerint az 1704. számú telken, az uradalmi kasznár lakása tájékán áll. Zsindelytetős, jól megépített, jó anyagból s jó állapotban levő épület. A Diósgyőr felől vezető főutcából van a bejárat az ivóba, ez fapadlós, ablakai kétszárnyúak, vasrácsosak, cserépkályha van benne, harmadrésze fakerítéssel elválasztva. Az ivóból az oldalajtón át van a bejárat a boltozott pincébe, 20 gönci hordó fér el benne. Az ivóból nyílik a konyha is, téglapadlós, kijárattal az oldalutcára. A konyhából nyílik két szoba a bérlő lakásául, ezek is fapadlásúak, kétszárnyú ablakai vasrácsosak, mindegyikben cserépkályha. Akis mellékutcából nyílik az idetartozó udvar, fakerítéses, sarkán árnyékkal (9—10. kép). Az épület 41 2/6, az udvar 17 4/6, együtt a kettő 59 négyszögöl területű. Bécsi értékben 2285 f. 11 1/8 x., valósággal 914 f. 4 2/3 x. 11. kép. A „Szárazfa" vagy „Svábsort' korcsma, 12. kép. A Száraz fa Korcsma fedélszékének uradalmi italmérő alaprajza és metszete alaprajza, metszete és utcai homlokzata 14. SzendreiJ., i.m.(V.) 578-579. 148