A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

CSORBA Csaba: A Fige család följegyzései

miatt, hogy az ve(der) alig tudta betörni... borzasztó hideg volt... hogy azt a teteje ... az vasút tele volt... gőzös nem járt... kegyetlen ... az szekerek az háltak. 12,13,14, lSdikén ... idő volt. 1888 márczius huszonegyedikén nagy árvíz volt, az kertek tele voltak vízzel; huszonnégy óráig tartott, sok károkat tett az portákon. 1888dik évben mindenféle termés volt elég, gabona, árpa, kukuricza sok volt, bor is volt nekünk 8 hordóval. Egész ősszel száraz ősz volt, dér ismét, november 4dikén le esett az hó, olyan nagy hideg lett, hogy oda illett volna a legnagyobb télbe. A Hernád is átfagyott, sok szőlők fedetlen maradtak, de ismét jó idő lett, úgy fedték be a szőlőket. Ceruzával, más kéz által beírva: Fige Sámuel. 1889dik évben az elején mindég rendes téli idők jártak. Egész márcziusba egy szem árpát sem vetettek el. Mindég esett az eső: Április 7dikétől egész 15dikéig; akkor jó idő lett, akkor vetették el az árpát, de ismét szárazság lett, nem esett eső egész május 17dikéig. 1889be mindég szárazság volt egész nyáron, csakis fél termés volt, csak bor volt elég, az volt 10 hordóval, ősszel jó idő volt az vetésre, esett eső is, azután jó lett az őszi, megnyőtt, rajta járt az marha egész november 27dikéig; akkor eső esett, akkor maradt el az kijárás. Deczember lsőjén esett le az hó, nagy szél és zivatarral. 1890be mindég rendes téli idő volt, de márczius 2sodikán olyan kriminális idő volt; nagy szél és hóesések, mindég esett az eső rendesen. Áprilisba is volt és olyan esett, hogy sok helyeken ledült és már május elsején mind kihánta az gabona az fejét de azután nem volt eső egész nyáron sohase. Július elején volt egy zápor, azután sohasem volt egész nyáron, eldolgoztak, behordták, sohasem volt egy zápor se, nem is lett igen kevés kukuricza, se bab, se komri, az is megfonnyadt; kendermag egy szem se lett; már Lukácskor még az naprafordó szárat is hazahorták, nem volt enni az marhának egész nyáron, olyan nagy szükségbe voltunk, hogy télrevalót ette meg nyárba. Olyan porba vetették el a gabonát, hogy egy szem eső sem esett, de azután esett(? ) eső és kikeltek az vetések. Októberbe hideg volt és fagyás, de azután olyan jó idő lett novemberbe, hogy az vetések mind kikeltek, a legjobb őszi idő járt egész karácsonyig. Karácsony szombatján mindig esett az hó és eső első nap az eső mindég; másodnapjára megfagyott és hideg is volt egész évbe. 1891be január 8dikán mindég esett az eső egész nap és az hó éjszaka; olyan nagy víz volt belőle, hogy az kertek és az parton még járni sem lehetett az nagy víztől és az szilvás gödrök mind televoltak; egész Jelen mindég rendes téli idő járt, hó is volt sok, márcziusba olyan nagy víz volt belőle, hogy még az kertekbe is bejött, sok házakat el is rontott... fele az hóvíz. Márcziusba egy szem tavaszt sem vetettek el, hanem csak áprilisba, az kukuriczat pedig májusba. Egész nyáron mindég sok eső járt. Volt is minden termés, de július elején vagy négy nap olyan nagy hőség volt, hogy még az ember is alig állhatta; meg is ártott az gabona, árpának, mert olyan aprószemű lett, hogy csak annyit elpergetett az rosta; de volt kukuricza sok, bab is volt igen sok, de eső nem volt egész araiastul sohasem egész őszön; be is törtek az kukuriczat, mégsem vetettek egy szem életet sem az szárazság miatt egész októberbe és novemberbe. November 15dikén elindult az eső, akkor vetették el az száraz földeket. 1892be rendes téli idő járt, termés is csak fél termés volt, de augusztusba olyan nagy hőség volt, hogy kevés kukuricza volt, ászt is megette az hörcsik; már szeptemberbe még kórét is kivágták, szőlő is igen kevés, az is megszáratta, kit a filogszer ki nem ett; meg lett egy hordó bor is. November 25kén leesett a hó, igen hideg volt egész üjesztendeig. November 7kén megkeszték a templom bontást, de a hideg miatt félbemaradt. 1893 szinte mindég igen hideg volt, még a kútba is befagyott a víz, egész február lődikáig igen hideg volt mindég, akkor megenyhült. 1893ba ismét megkezdte ... ődikán elvégeztek, 18dikán kellett 5 napot tölteni gyalogul minden gazdának. Márczius 18-19dikén ismét olyan hó esett és fagy, mint télbe, de azonnal elolvatt. Egész tavaszon soha sem esett eső egész május 25dikén elindult, mindég esett két hétig; vagy két 3rom nap dolgoztak, akkor június 14dikén olyan nagy jég esett, hogy mindent elvágott, amerre csak esett, kivált a kendert, úgy, hogy sokakbul semmi se lett; termés is volt, de nem lett szőlő egy csepp se, egészen kiveszett; kukuricza az lett elég sok, akinek vetve sok volt. Októberbe elvetették, úgy törték az kukuriczat mind. Olyan jó idő járt egész őszön, hogy még karácsonkor is lehetett szántani. 1893ba a templomnak csak fundamentumát rakták meg, ismét félbe maradt. 1894be ismét kezdték április 9czedikén. 1894be mindég jó idő járt egész télen. Soha sem volt hó. Pál napján is a legjobb nap sütött. 1894be mégsem ment végbe a templom csinálás. Deczember 9 A Herman Ottó Múzeum évkönyve 129