A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. (1982)

L.WOLF Mária–SIMÁN Katalin: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1980-1982

A Rózsavár u. 60. sz. telken Mesterházy Károly (MNM) a középkori település kutatását folytatta. Három Árpád-kori kőkemencés, földbe mélyített házat és két tűzhelymaradványt tárt fel (4. kép). Gádor Judit Selyeb—Bodó (encsi járás) 1982. áprilisában Bodófölde elpusztult középkori falu lokalizálását végeztük a területen, melynek során nagy kiterjedésű kb. 80 X 150 méteres vegyes őskori és Árpád-kori lelőhelyet találtunk. L. Wolf Mária-Simán Katalin Szendrő—Gacsal (edelényi járás) 1980. őszén Szendrő és Szalonna között a Gacsal nevű dűlőben szántás közben nagy mennyiségű embercsont, cserép és habarcsos kődarabok kerültek elő. A helyszíni szemlén Lovász Emese megállapította, hogy a területen egy középkori temető terül el, amelynek legfelső rétegét a szántás megbolygatta. A felszínre került nagy mennyiségű habarcsos maradványból kőépületre (templom? ) lehetett következtetni. Leletmentő-hitelesítő ásatást folytattunk 1981. nyarán, amelyet 1982-ben is folytattunk. Az ásatás során előkerült egy félköríves szentélyzáródású, nyugati tornyos templom maradványa. A templom körüli temetőnek idáig 37 sírját tártuk fel, tájolásuk általában K—Ny-i, mellékleteik a következők voltak: S-végű és simahajkarikák, bronz-, csont öweretek, vaskések, vascsatok, egy sírban pedig (30. sír) textilmaradványok. A sírok nagy részénél koporsónyomokat és több vasszöget is találtunk. A templomtól kb. 30 méterre északra egy település nyomait is felfedeztük, több tűzhelyet, kőpakolásos kemencét és egy nagyméretű kétosztatú objektumot is. A településen gazdag Árpád-kori kerámiaanyag került elő. Az ásatás során 10 db középkori pénzt is találtunk, amelyek közül a legkorábbi (Szt. László pénze) a településen, egy kőpakolásos tűzhely előteréből, a legkésőbbi (I. Ferdinánd-kori) a templom közeléből került elő. L. Wolf Mária Tiszakarád—Inasa (sátoraljaújhelyi járás) A lelőhely 1958 óta szerepel a HOM adattárában. Kalicz Nándor járt itt ebben az évben és — elmondás alapján - a lelőhelyet honfoglalás, illetve kora Árpád-korinak határozta meg. 1975-ben jelentették be újra ugyanezt a területet. Ekkor Hellebrandt Magdolna járt a helyszínen és megállapította, hogy a lelőhely nem veszélyeztetett. 1978-ban a bejelentő, Koncz György helybéli lakos magánszorgalomból 5 sírt kiásott, és ezek leleteit behozta a múzeumba (korongolt szürke pohár, két darab vaslándzsa). 123