A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

DÉTSHY Mihály: A sárospataki egykori trinitárius kolostor építéstörténete

88 DÉTSHY MIHÁLY dégszobákként helyreállított emeleti helyiségekben a XIX. században lebontott boltozatokat pótló vakolt famennyezetek helyére vasbeton födém került. A templomtér fölött sem újították meg az elpusztult boltozatokat, hanem az egykori íves felületekre utaló, de a boltozati formát nem utánzó, modern hatású födémmegoldás készült. Ugyanakkor az oldalfalakon megmaradt falpilléreket és az egykori boltozatok falíveit helyreállították (5. kép). A templomtérben kialakított étterem részére a szárny nyugati végéhez nyaktaggal kapcsolódó új konyhaüzem épült. A homlokzatokon csak a néhány befalazott vagy átalakított nyílást kellett eredeti alakjában rekonstruálni. Az itt-ott töredékesen megmaradt kőkére tekét műkővel kiegészítették, de a hiányzókat a kolostor bejárati ajtókeretének kivételével nem pótolták. A már nagyrészt lehullott homlokzatvakolatot nem pótolták, hanem a kőfelületeket nyersen hagyták (6. és 7. kép). A helyreállítás 1968-ban készült el.

61 A munkálatokkal kapcsolatban végzett feltárások alapján az épület XVII. századi elsődleges alakjára és kiképzésére nézve nem lehetett lényeges új megállapításokat tenni. Az épület fő tömege, a bástyaszerű sarokkiugrások a kőfaragók monogramjaival ellátott armírozó kövekkel egyértelműen a XVII. században keletkeztek. A kápolna belső kialakítása, egykori boltozata egyértelműen a trinitáriusok építkezésének emléke, és feltételezhető, hogy a kolostorszárnyak belső elrendezése és ennek megfelelően a homlokzati és a belső nyílások is nagyrészt az általuk végeztetett átalakítások eredményei. A XVII. és XVIII. század építési tevékenysége ötvöződik tehát ma már alig szétválasztható egységgé a város történetének 350 évét képviselő épületben. JEGYZETEK 1. Orsz. Levéltár (OL), Kani. Ivt. Urbaria et Conscriptiones (U. et C.) F. 40. N. 39. 2. Debreczeni Tamás (DT) — I. Rákóczi György (R GY), Sárospatak (Sp), 1641. máj. 3. [OL Kamarai Lvt. Kamarai Missilisek (KM): „Farkas Mihalnak tudom hogy az Pataki belseo Varosban való hazára, kit zegeni Herczegh Vramnak veot vala Nag: Egri newutol Egi hazat Eximalta vala Nagod". A ház helyére DT—RGY. Sp. 1633. júl. 5. (OL. Kam. lvt. Arch. Fam Rákóczi (RL), F. 4. N. 47.] 3. Chernél—RGy. 1631. máj. 31. (RL. F. 3. N. 14.) 4. Chernél—RGy. 1631. aug. 1. (RL. F. 3. N. 26.) 5. Debreczeni Thamas Vramnak Irot leuelnek pariaia, kelet nélkül, tartalma szerint 1632-ből (KM) 6. RL F. 4. N. 43. 7. U.ott, N. 47. 48. 49. 8. U.et C. F. 40. N. 4. 9. U.etC. F. 41. N. 1. 10. DT—RGy. Sp. 1639. aug. 18. (KM) 11. U.etC. F. 41. N. 3. 12. LZS—Klob. Fogaras, 1651. febr. 20. (RL. F. 21.) 13. U.etC. F. 41. N. 11. 14. U.et C. F. 36. N. 25.: „Domus Annonaria Suaettis". 15. U.etC. F. 41. N. 22. 16. Annalium Provinciáé S. Josephi Ordinis Excalceatorum Sanctissimae Trinitatis Redemptione Captivorum Libri decem (Viennae, 1737 Után. Az Orsz. Széchényi Könyvtárban 183 940 kat. számon őrzött példány címlapja a kiadás évszámával hiányzik) Lib. III. Cap. I. 169. o. A rend magyarországi történetének feldolgozása, Fallenbüchl Ferenc: A rabváltó trinitárius szerzetesek Magyarországon (Bp., 1940) c. műve ismerteti a sárospataki kolostor történetét is (80—88. o.) az Annales adatait is felhasználva.