A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

34 M. KOZÁK ÉVA 45. Gevers-Molnár V., A középkori Magyarország... i. m. 46—51. 46. Tóth, i. m. 85—86. 622. jegyzet. 47. Dercsényi D., Magyarország művészettörténete. (Bp., 1970) 80—81. 48. K. H. Gyürky, i. m. XIV. tábla. A szerző csoportba gyűjtötte össze a csehszlovákiai XII. századi rotundákat, Prága, Szt. Longina, Prága, Szt. Lőrincz, Rip, Szt. György, Predni Kopanina, Mária Magdaléna, Hradesin, Szt. György, Liboun, Szt. Vaclav, Holubice, Mária tiszteletére szentelt kerek templomok közé jól beilleszkedik alaprajzával Szalonna. Hajó átmérőjük 5—8 m közötti, patkóíves szentélyű közöttük a prágai, Szt. Longina és a holubice-i Mária templom. Ezek méretre is kisebbek, mint a többi. 49. ParádiN., A Letenye-Szentkeresztdombi kerek templom feltárása. Thury György Múzeum Évk. (Nagykanizsa, 1972) 239—264. A templom kőalapozásra épült téglából, sajnos csak csekély maradványai maradtak fent. 50. Dercsényi, i. m. 80., Gevers-Molnár V., A középkori Magyarország... i. m. 46—51., Csemegi J., i. m. 327. 51. Schőnerné, Pusztai Ilona tervező hívta fel erre figyelmemet. 52. Gurlitt, C, Alté Bauten in Bulgarien. Berlin, 1914. 53. M. P. Capenko, Architektúra Bolgária. Moszkva, 1953, 160—161.; Zádor M., Bulgária építészete. Bp., 1979. Említenénk egy erdélyi példát, a felsőszombatfalvi görögkeleti kolostori templom tamburjának ablakait, melyek szintén nagyon hasonlóak a szalonnaiakhoz. Normann „fűrészfogas" díszítés is megtalálható a templomon; Gerevich T., Magyarország román kori emlékei. Bp., 1938. 43., 96. tábla. 54. Baum, J., Romanische Baukunst in Frankreich. Stuttgart, 1928. 282., 286., 288., 1., 36., 38., 138., 157., 197., 204. tábla 3. kép, 205. tábla 1. kép. 55. Gerevich i. m. XVII. CVIII. tábla. A szerző a kápolna értékelése során rámutat annak francia, dél-francia kapcsolataira. Utal a díszítmény francia eredetére. 56. Erdei F.—Kovács B., A váraszói román kori templom feltárása és helyreállítása. Egri Múzeum Évkönyve II. (1954) 181—200. 15., 23., 31. kép. Heves megye műemlékei IIT. Bp., 1958. 665—67. 924—26. kép. A váraszói analógiára dr. Valter Ilona hívta fel figyelmemet. 57. A noszvaji templom lebontása. Műgyűjtő II. 1928. 155. Heves megye... i. m. 468—69. OMF. Fotótár 63 020., 63 021. számú negatív. 58. Heves megye műemlékei I. Bp., 1969. 74., 44. kép; Csemegi J., Az egri várszékesegyház jelentősége a XII. században. Arch. Ért. (1935) 221—22. 59. Mályusz E., Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. (Bp., 1971) 25. 60. Gádor Judit régész szóbeli közlése alapján egy rotundát tárt fel 1972-ben Sály község határában. Sály az Örsúr nemzetség birtoka volt, a feltárt rotunda plébánia templom volt megállapítása szerint. 61. K. H. Gyürky, i. m. XIV. tábla. 62. Pamer N., A kisnánai vár feltárása. Műeml. Évk. (1970) 299—300. A rotunda alaprajzilag közel áll templomunkhoz. A Kompolti család itt építette fel udvarházát, majd templomát, melyet a család és a közeli település lakói is temetkező helyként használtak, a sírleletek alapján a XII. század közepétől. 63. ParádiN., i. m. 257. 64. A rajzokat készítette Simonné, Spiesz Gabriella, a fényképfelvételeket fotózta Mihalik Tamás, Király György, Féld István, és a szerző.