A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

PISZTORA Ferenc: A pszichiátriai kórrajzokban rejlő folklorisztikai információk jelentősége a szellemi néprajz számára

230 PISZTORA FERENC alá tették; a hetediket magával vitte a kuruzsló, s bizonyosan e kereszt által gyötörte őket tovább. Mert a keresztek megszabadították ugyan őket a szomszédok ellenséges indulatától, de egyéb bajaik még fokozódtak." 2. További kérdések: Magukon a pszichiátriai kórtörténeteken belül — figyelembe véve azok hagyományos szerkezeti felépítését — melyek azok a részek, amelyek anyaguknál fogva a folklorisztika érdeklődésére első helyen tarthatnak számot? Ezenkívül főként amely pszichiátriai intézményekből és milyen időszakokból származó kórrajzokban lelhetők fel bő kórképleírások, valamint részletes szociokulturális elemzések, s ennyiben a szellemi néprajz számára hasznosítható forrásanyagok ? Ami az első kérdést illeti, megállapítható, hogy a kórrajzokon belül főleg az autó- és heteroanamnézist tartalmazó részek, továbbá a kórlefolyást rögzítő bejegyzések (összefoglaló néven az ún. decursus) foglalnak magukban leginkább folklorisztikailag értékesíthető adatokat. Alábbi példánk a beteg által elmondott és a felvevő orvos által feljegyzett kórelőzmény és kórtörténet (ún. autoanamnézis) forrásértékét kívánja bemutatni: O. S., 26 éves, nőtlen, nagylétai (Bihar vm.) születésű és az ugyancsak Bihar vármegyében található hosszúpályi-i határ egy tanyáján lakó, görögkeleti vallású disznópásztor 1912. szeptember havában nyert felvételt a Debreceni Városi Kórház Elmebeteg Osztályára, „Paranoia"-diagnózissal. E kondást főleg az orvoslás és gyógyítás témaköre foglalkoztatta, arra vágyott, hogy kitanulja az orvos-gyógyszerésztudományt, sebész orvos legyen és „orvos-üzletet" nyisson. Nagyzásos téveseszméiben azonban az archaikus jellegű népi gyógyítás elemei is felcsillantak, amint ezekről a kórrajz autoanamnézise tanúskodik: „A Hortobágyon kis kutyámmal legeltettem éppen a nyájat, amidőn egyszer egy szellem a kis kutyámnak tudomására adatta, hogy közelében a földben 9 gyógyszer van elásva, melyeket az Isten rejtett el oda. A kutya segítségével azt a bizonyos helyet meg is találtam. A 9 orvosság 9 állatnak a hulladékából volt való. A 9 állat mind vadállat volt, éspedig sorjában a következők: vad tehén, vad ló, vad bivaly, vad oroszlán, vad tigris, vad kecske, vad őz, vad farkas, vad disznó... Ezekkel a gyógyszerekkel bérházakban fogok gyógyítani, gazdag leszek és meg fogok nősülni!" Következő esetismertetésünk viszont azt hivatott szemléltetni, hogy a folklorisztikai jellegű információk sokszor szétszórva találhatók a kórrajzban, s mintegy mozaikszerűen állíthatók csak össze valamelyest is egységes képpé: K. L.-né, 40 éves asszony, kovácssegéd neje, római katolikus, aki a Sopron vármegyei Kisfaludon született és Budapest VIII. kerületében lakott, „Paranoiában" megbetegedve, 1905. május hóban nyert felvételt a Székesfőváros Dunajobbparti Közkórházak Elmebeteg Megfigyelő Osztályára, vagyis az akkori Elmekórtani Klinikára. A beteget bekísérő és a heteroanamnézist szolgáltató anyja előadta, hogy „... féltékeny volt az urára, ezért misét olvastatott, s kuruzsló szerekkel akarta őt visszanyerni stb." A beteg maga a következőkről számolt be: „A Sátán a férjemet boszorkányokkal csábítja el, ezek szebbek, mint én, s ezért a férjem szeretői. Onnan tudom, hogy a férjem szeretői boszorkányok, mert én mindenkinek a lelkébe látok... Ezek a boszorkányok mind a férjem, mind az én véremet hajtják, amiért is az utóbbi időben a nemi vágy fokozódott bennünk. A nyakamon látható hegesedéseket is a boszorkányok csinálták, hogy az uram megutáljon engem. A hátamat is folyton fájdítják..." A decursusban azután úgy a kórkép és a téveseszmék további kibontakozását leíró részletek, mint pedig az ezzel kapcsolatban mutatkozó újabb folklorisztikai adatok egyaránt olvashatók. Pl. VII. 28-i bejegyzés: „A beteg azt állítja, hogy ő maga szent boszorkány, s a jövőbe lát. Kedden temették a boszorkányok királynéját, s most ő lett azzá."; IX. 12.: „Tegnap gesztenyefalevél koszorút kötött a fejére, ezt a boszorkányság 'szűzi koszorújának' mondja. Állítja, hogy nagy hatalma van,