A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

20 M. KOZÁK ÉVA A körtemplom feltárásának utolsó szakaszát képezte a hajó utolsó, le­bontott harmadának megkutatása. Az 1. számú árokban a szentély keleti falá­tól 800 cm-re megtaláltuk —114 cm mélyen a rotunda nyugati zárófalát. A fal nyugati síkjától 36 cm-re a fal kiszedésekor történt leásás nyoma is meg­figyelhető volt. Csak a kőalapozás csekély maradványa maradt itt meg. Le­szakadt a talaj és egy üregben csontmaradványok mutatkoztak. A terület megkutatására^két szelvényt jelöltünk ki a hajó keleti falától 200 cm-re (V., VI. szelvény). így egyben a feltárás után a hozzáépített hajóról is kaptunk észak—déli irányú metszetet. A XIII. századi templomhajó dél­keleti szögletében a körtemplom fala is magasabban megmaradt. Itt meg­állapíthatóvá vált, hogy a kerek templom kőalapfalára 50 cm magas szépen faragott quadersort építettek a külső részén, és erre került rá a 30 cm magas téglalábazat, mely legömbölyítéssel zárult. A körtemplom felmenő fala 100 cm széles, alul kiszélesedett 130—140 cm szélességre az alapozás. A XI— XII. századi rotundák bejárata általában a déli vagy délnyugati oldalon helyezkedik el. A kutatás során feladatul tűztük ki a bejárat keresését. A déli oldalon nem lehetett a bejárat, mert templomunk ezen szakasza meg­maradt és itt erre utaló jel nem mutatkozott. Úgy gondoltuk, hogy a dél­nyugati oldalon kerül elő. Sajnos ezen a szakaszon igen leromlott a rotunda fala. így ez már nem vált meghatározhatóvá. A feltevések szerint a mai nyu­gati bejáratot a kerek templom kiszedett kapuköveiből alakították ki. Erre utal a palmettadíszes tympanonkő felhasználása, és az egész kialakítás másod­lagos elhelyezésre vall. A törmelék letermelése során, a hajó délkeleti szögletében habarcsos le­simított felület jelentkezett —60 cm mélyen. Ez a kerek templom külső szintje. A hajó délkeleti falfelületéről levertük a vakolatot, ezek után jól meg­figyelhetővé vált a templom több építési periódusa. (10. kép) Középen látható a kerek templom déli hajófalának síkja. A kőből épült hajó hozzáépítésekor a körtemplom lábazatát nem bontották el, hanem a lábazati kiugrásból adódó hézagot proknikkal töltötték ki. A kerek templom hajójának belső lábazatát lefaragták, mikor a 30 cm széles diadalív pillérét hozzáépítették. A diadalív alapozása 20 cm-t kiugrik, erre, valamint egy laza, kevert rétegre ültették rá az 1801-es évszámú barokk szószék alapját. A XIII. századi hajó falán egy vakolatréteg figyelhető meg, mely —30 cm mélységig követhető. Nagyjából a templomhajó szintjét határozza meg. A hajó északkeleti szögletében is kiszabadítottuk a körtemplom falát a feltöltésből (V. szelvény), de itt erőteljesebben visszabontották. A lábazati quadersor egy darabja itt is megmaradt. A körtemplom alapfalait, mind az északi, mind a déli oldalon a belső felületükön leegyenesítették, igazodva a XIII. században épített diadalív pillérének befelé néző síkjához. A két szelvényünk (IV., V. szelvények) nyugati oldalán kialakított metszeten érdekes megfigyelést tehettünk (11. kép). A barokk szint alatt erősen habarcsos réteg húzódott. A hajó északi, illetve déli falától 140 cm-re egy-egy 80 cm széles fal számára kiásott árkot figyeltünk meg. A falárok felső síkja, a habarcsos rétegig húzó­dott. A két kiásott árokvonal igazodik a rotunda leegyenesített falaihoz. Ki-

Next

/
Thumbnails
Contents