A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

SZABADFALVI József: Egy 17. századi méhészkönyv kéziratos variánsa

206 SZABADFALVI JÓZSEF A méhekrül való obszervátiók, hold töltin a Méhek legjobbak és erősebbek, nyáron újsággal a méhek­kel dajkálkodni, télen pedig hold fogytán, nyárban ha dél után adsz másnak méhet meg nem válthattya, ha pedig délelőtt meg válthattya, és rajnak semmit sem árt se télen se nyáron. Mikor jó a Méheket vásárolni Farsang végig, hogy ha Mártiusban fog esni mikor az almafa virág­zik jó. Mikor a méheidet ki rakod tavaszszal jó bizonyos napon úgy igyekezzél rakni, hogy miként a nap fel kel a lyukjában egész nap belé szolgálna. Hogy ha a méheid tavaszszal bágyadtak sz: Fülöp sz: Jakab napig tápláld őköt jó sóós borral ne busoly, hogy erőt nem vésznek azon napok után kend meg a kas lyukát az Juh tejjel és így idein eresztenek. A Méheket egyik helybül a másikba hordozni legalkalmatossabb sz: Orbán nap tájban, fordíts fel a Méh kast üröm füsttel üzd a méheket a sonkolynál, és lásd meg mennyi fejér anya házat tsináltak, annyi rajt is fognak ereszteni, akkor osztán tsak ötöt hagy rajta elég lészen a többit metéld le és annyit fog ereszteni a mennyi anya házat hajtz. Tolvaj méhek ellen Karatsony estve végy ki a kasbul egy kis mézet rozs liszttel gyúrj egy pogátsát és tartsd meg a midőn kirakod a méheidet, rakd a kas alá, egy rudat nyújts előttök azon mennyé­nek keresztül. Item fekete Disznó ganéj ját végy, és azzal a kasnak lukját kend meg környöskörül nem fogják bán­tani. Item keress egy fekete matskát, és ted egy üres hordóban és tégy eleiben Disznó hájat had egyék belölle, és a midőn evett a hájbul, ved a hájat kend meg a kas lukat kereszt vetéssel. Minden új hold pénteken korán regvei egy kis szentelt Terménnyel füstöld meg méheidet igen jó. Ha a tolvaj Méh méheidet hordgya, azt tselekedd keres egy görbe vas kést a mellyel tésztát vakarnak a teknőbül ted azon kasnak lukjában mellyet hordanak nem bántyák. Balassa M. Iván említett tanulmányában azt írja, hogy a Nagyváradi méhészkönyv 25 tanácsot tartalmaz a heti naptárral együtt. Az itt közölt sályi variáns ennél részletesebb, az eddig leközölteknél lényegesebben hosszabb, a közölt tanácsok száma 30 a naptáron kívül. Méhészkönyvünk a legkorábbi változatok egyike lehet, valószínűleg a 18. század első feléből származik. Erre utal a papírja és az írásmódja is. A sályi méhészkönyv terjedelme és részletessége arra utal, hogy az igen korán kelet­kezett variánsról vagy ha volt nyomtatott kiadás, arról származhatott. Több publikált variáns — köztük a tokaji méhészkönyv is — lényegesen rövidebb terjedelmű, szinte kivonata a most publikált variánsnak. A hét napjaira vonatkozó tanácsok tartalma, jórészt szövege is meg­egyezik a többi változatéval, de kissé teljesebb, és erőteljesebben támaszkodik a latin írásbeliségre. A sályi méhészkönyvben a naptár napjai, valamint az első mondatok latin nyelven közöltek. Igen sok tanácsot ad a méhek kultikus megőrzésére, elsősorban a kas dugajának (dugó) felhasználásával. Nem említi viszont a méhek „haragossá" tételénél a farkasgége, a farkasfog és a farkasszőr alkalmazását. E helyett más tárgyakat, pl. a vörös posztót, a kakas vért, ill. a hangyatojás használatát javallja. Itt említem meg, hogy az általuk ismert 17. századi variánsok éppen ez utóbbiakat említik, éppen ilyen teljességben mint jelen méhészkönyvünk esetében. Ugyancsak hiányzik a későbbi variánsokból a borral való gyógyítás is. Megtalálható az érett gyümölcsökkel való etetés, hasonlóképpen mint az 1684-es könyvben. Hiányzik viszont a füvek és a méhlegelők említése, amely ugyancsak a 18. századi másolatokban kapott helyet. Igen részletes a mi vál­tozatunkban a rajzást elősegítő tevékenység leírása is. Az új raj kasba tételével kapcsolatos eljárás is a 17. századi variánsokkal egyezik. Latin nyelvű citátum

Next

/
Thumbnails
Contents