A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)
PETERCSÁK Tivadar: Az első képes levelezőlapok
174 PETERCSÁK TIVADAR A levelezőlap ötletét Heinrich Stephan, a német birodalmi posták főpostamestere 1865-ben vetette fel „postalap" (Postblatt) elnevezéssel. Megvalósítását mind a porosz legfőbb igazgatás, mind a karlsruhei német—osztrák postaértekezlet elvetette. 10 A világ első postai levelezőlapjait az osztrák—magyar postaigazgatás adta ki 1869. október 1-én. Az ötletet dr. Emmanuel Hermann bécsújhelyi katonai akadémiai tanár a Neue Freie Presse c. lap 1869. január 26-i számában ismertette. A magyar posta vezetőjéé, Gervay Mihályé az érdem, hogy bevezették ezt az igen olcsó postai küldeményfajtát. Az osztrák és a magyar postaigazgatás egyidőben hozta forgalomba a ráírható szöveg tartalmának és terjedelmének korlátozása nélkül a „levelezési lap"-okat. A lapok jobb felső sarkába nyomtatott sárga színű bélyeg az akkori mindkét postaigazgatás területén érvényes 1867-es kiadású, a közös uralkodó, Ferenc József képmását ábrázoló 2 krajcáros bélyeg volt. Az Ausztria számára gyártott levelezőlapok címzési oldalán az osztrák címer és német nyelvű felirat (Correspondenz-Karte) szerepelt (1. kép). Ugyanakkor a Magyarország részére forgalomba hozott levelezőlapokon a magyar címer mellett szintén német nyelvű volt a felirat. 1869 novemberétől azonban Magyarország részére már magyar felirattal (Levelezési lap) ellátott lapok kerültek forgalomba (2. kép). A vízjel nélküli, sárgára színezett kartonból készült levelezőlapok normatív mérete 122x85 mm volt. Nyomdai előállításuk során azonban 122—124x84—87 mm közötti méretre sikerültek. 11 Ez a postai újítás világszerte nagy feltűnést keltett. Az első napon csak a pesti központi postahivatalnál 10 ezer levelezőlap fogyott el. 1871-ben 2,5, 1873-ban pedig 6,5 millió levelezőlapot kézbesített a magyar posta. 12 A siker láttán a külföldi postaigazgatóságok is megmozdultak. Először a német, majd sorban a luxemburgi, svájci, angol, belga, holland, dán, finn, orosz, francia, észak-amerikai, spanyol, román és szerb postaigazgatás vezette be a levelezőlapot. Külföldön kezdetben a levelezőlapok díja egyenlő volt a levél kézbesítési díjával, és csak később szállították le. 13 Hamarosan felmerült a gondolat, hogy a levelezőlapokon valamilyen képet is ábrázoljanak. Először a hivatalos levelezőlapokra nyomtattak — eredetileg más célra készült klisékről — rajzokat. Az első képes levelezőlap a német—francia háború idején látott napvilágot 1870. július 16-án, a német mozgósítás napján. August Schwartz oldenburgi porosz könyvkereskedő az Észak-Német Posta Unió (Norddeutsches Postgebiet) által 1870. július 2-án forgalomba hozott postai levelezőlap címzési oldalának bal felső sarkába egy ágyúja mögött álló tüzért ábrázoló postabélyeg nagyságú képet nyomtatott. Klisének a Shultz-féle oldenburgi udvari nyomda véletlenül megtalált darabját használta fel. A gót betűs „Correspondenz-karte" felirat elé a „Mobila" (mozgósított) szót írta, hogy a cenzúra ezt a lapot könnyebben átengedje. A lapot W. Brendt nevű ismerősének küldte Magdeburgba 14 (3. kép). A levelezőlap szövegoldalára szintén A. Schwartz nyomatott először képet, mégpedig Gubitz kis fametszetét, amely eredetileg az „Ötszázezer ördög" c. dalt illusztrálta (4. kép). Ezt a lapot 1875. október 7-én küldte el tréfaképpen Kühtze nevű barátjának, hogy azt hanyagságára figyelmeztesse. A posta felfigyelt erre a lapra, és hamarosan tárgyalások kezi :
