A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

PETERCSÁK Tivadar: Az első képes levelezőlapok

AZ ELSŐ KÉPES LEVELEZŐLAPOK PETERCSÁK TIVADAR A szerencsi Zempléni Múzeum több, mint 650 ezer - a XIX. század végétől napjainkig megjelent — képes levelezőlapot őriz. A gyűjtemény művelődéstörténeti értéke mellett a tudományos kutatás forrása is.

1 A nyomdai eljárásokkal sokszorosított képes levelezőlapok az 1870-es években jelentek meg Európa országaiban. Alkalmilag előállított üdvözlő lapokat azonban már sokkal korábban készítettek. A képeslap eredete talán a távol-keletiek, kínaiak azon szokásához nyúlik vissza, hogy az üdvözleteket képekkel díszített papírlapokon küldték.

2 Egyiptomban ie. 2000-ből fennmaradt egy freskó, amely a sémita törzsek második támadását ábrázolja. Ezen jól kivehető egy nyitott levél is, melyet az írás mellett az esemény rajzával is díszítettek.

3 Az i. e. V. században Periklész is küldött rajzzal ékesített levelet ismerőseinek.

4 Franciaországban a kolostorok apácái karácsony előtt vallási tárgyú képeket festettek kis lapokra, és azokat elküldték hozzátartozóiknak. Németországban a reformáció idején a luteránusok illusztrációkkal díszítették azokat a röplapokat, melyeket tanaik terjesztésére használtak. A XVII. század elejétől különböző tárgyú rézmetszetekkel díszített üdvözlő, köszöntő lapok honosodtak meg. Franciaországban XIII. Lajos óta ismerik az üdvözlő lapokat. Kis méretű kartonokat láttak el aranyozással, és azokat virág-, füzér-, táj-, architektúra-, mitológiai és más motívumokkal díszítették.

5 Az 1777-ben Franciaországban megjelent VAlmanach de la Petité Poste de Paris írja: „Gratuláló és üdvözlő üzeneteket a legkülönbözőbb alkalmakra rézmetszetekkel díszített és kézzel megírt lapokon szokás küldeni éspedig nyitva, bárki által megtekinthető formában."

6 A Desmaison rézmetszőnek tulajdonított találmányon sokat vitatkoztak attól tartva, hogy a szolgák a nyílt levelezés során betekinthetnek titkaikba. A XVIII. században Franciaországban jelentek meg a mai névjegynek megfelelő illusztrált látogató kártyák, de már a század végén Oroszországba is eljutottak. Az egyik legismertebb illusztrált névjegy Szuvorov marsallé. Ezen díszes keretezésben egy vadászjelenet van ábrázolva, két vadászkutyától üldözött vadkan. Valószínű, hogy a lapon Szuvorov magát mint vadkant akarta ábrázoltatni, akit a cári udvar lakájai üldöznek. A látogató kártyákon megtaláljuk a tulajdonos aláírását is.

7 Angliában a XVIII. század végén széles körben elterjedt szokás volt karácsonyi üdvözlő kártyákat küldeni, melyek az ünnepnek megfelelő rajzokkal