A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

VERES László: A szecesszió térhódítása Miskolcon a század elején

152 VERES LÁSZLÓ jövetelek, előadások és hangversenyek megtartására, amelyek bevételét a kiállítás finanszírozására szánták. Az egyre fokozódó érdeklődést tovább növelte az is, hogy az uralkodó is jelezte részvételét a budai királyi várpalota néhány olyan műipari remekével, amelyeket az új iparművészeti irányzat képviselői készítettek.

14 A kiállítás beharangozását célzó írások, híradások szinte naponta jelentek meg a legkülönbözőbb miskolci és országos lapokban. Ezek közül is a legfigyelemreméltóbb Lyka Károly írása volt, aki a készülő miskolci kiállításnak az ország művészeti életében betöltött szerepét, jelentőségét emelte ki: „Bizony az a baj, hogy csak Miskolcon lesz ily kiállítás, holott legalább egy tucat magyar városnak kellene hasonló dologban fáradoznia. De a miskolczi ember nyilván messzibb lát és talán több benne a kezdeményező erő. Amin mások még csak töprengenek, azt íme meg is csinálták."

15 A Szeged után Miskolcon megrendezett második vidéki iparművészeti kiállítás augusztus 20-án a Korona-Szálló (ma: Avas Szálló) nagytermében ünnepélyes külsőségek között nyílt meg. Az Országos Iparművészeti Társulat elnöke, Ziegler Gyula és a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeumi Egyesület főtitkára, Balogh Bertalan bevezető beszéde után Tarnay Gyula, Borsod vármegye alispánja a következő gondolatokkal adta át a kiállítást a nagyközönségnek: „... A XIX. század az ipari munka kialakulásának százada, mely a 20-ik században is rohanva halad megkezdett útján. A modern ipar a gépi és kézimunka szövetségén és párhuzamos fejlesztésén alapszik. A háziipart a közelmúlt korszakban elnyomta a gyorsan és tömegesen termelő gyári ipar. A gép hatalmassá tette az ipart, de kiirtotta belőle a finom ízlést. A művészetnek kell megjönnie, hogy az ipar megtisztuljon és megnemesedjék. A művészet helyezte vissza az anyagot és szerkezetet eredeti jogaiba. Ebben látom én... ezen kiállításnak egyik jelentőségét, a másikat pedig abban, hogy nem csupán általánosságban fejleszti a közönség ízlését, hanem a magyar nemzeti stylusnak, a magyar nemzeti művészetnek is programot csinál. A művésznek szüksége van az idegen befolyásra, fel kell azokat dolgoznia, de ezeket a befolyásokat a magyar lényeghez és karakterhez kell alakítania, s midőn magyar művészeink ily értelemben, ily hivatással foglalkoznak, közönségünknek szakítani kell a múlttal, mely franciásan, angolosan vagy bécsiesen akart berendezkedni és sohasem kereste benne a magyar stylust.. ."

16 A kiállítás megnyitó beszédének gondolati magján, különösen a nemzeti jelleget magán viselő új művészet hangoztatásán túl a kiállítás katalógusának előtanulmánya is egyértelműen azt jelezte, hogy a miskolci iparművészeti kiállítás az Art Nouveau jegyében született. A katalógus „Modern Iparművészet c. előtanulmányát Czakő Elemér, az Iparművészeti Múzeum munkatársa írta. Czakó az előtanulmányban az iparművészet etimológiájának meghatározására és céljának megfogalmazására fektetett hangsúlyt. Közérthető stílusban kifejtette azt, hogy „Az iparművészet gyönyörködtet mint a művészet s a mellett gyakorlati czélokat szolgál, mint az ipar. A mesterség ügyel arra, hogy szépséggel legyen felruházva. Létjogosultságát a használat adja meg neki; a dísznek csak az anyag és a szerkezet eleméhez simulva szabad megjelennie, sőt a szerkezet és anyag őszinte megnyilatkozása magában véve is egy külön szépség, azaz művészet."

17 A Korona-Szálló 6 kisebb termében, folyosóján és éttermében 114 alkotó