A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

VERES László: A szecesszió térhódítása Miskolcon a század elején

TÖREKVÉSEK A SZECESSZIÓ ELTERJESZTÉSÉRE MISKOLCON VERES LÁSZLÓ A kapitalista fejlődés szükségszerű következményeként a múlt század második felében egyre inkább uralkodóvá vált Magyarországon is az olcsó ipari termelés, amely a mennyiségi igények kielégítését célul tűzve természetszerűleg korlátok közé szorította a kézművesipari tevékenységet. A termelés során egyre inkább háttérbe szorultak a produktumokkal szemben támasztott esztétikai igények. A termelés sajátosságán túl az is közrejátszott ebben, hogy az uralkodó művészeti irányzatok — így többek között a historizmus is — nem voltak képesek alkalmazkodni a megváltozott gazdasági-társadalmi feltételekhez. Az egyes történeti stílusokból tudatosan válogatott díszítőelemek felhasználásával, vagyis az „új tartalom és a régi forma" szintézisével nem lehetett a korszerűsödő tárgyi szükséglet követelményeinek megfelelő termékeket előállítani. Magától értetődő, hogy ilyen körülmények között az iparművészek körében merült fel először az a gondolat, hogy az emberek új típusú környezete megalkotására, újjáteremtésére egy olyan új művészetet kell létrehozni, amely a régi stílusok formai ismétlésén és átvételén alapuló művészettel szemben egy olyan új stílusért harcol, ahol a forma a fejlődés folyamatának szerves része és a tárgy funkciója által meghatározott. A századforduló iparművészetében az új művészet, az Art Nouveau — mely terminus technicust a legújabb szakirodalom e korszak stílustörekvéseinek megjelölésére szolgáló általános kifejezésként használja — vagy ahogyan a magyar nyelvterületen általános nevén elterjedt, a szecesszió lépésről lépésre tért hódított.

1 Magyarországon az Iparművészeti Múzeum megalakulása után, az 1880-as évektől kezdve vált rendszeressé az iparművészeti kiállítások rendezése. Az Art Nouveau első magyarországi bemutatkozására az Iparművészeti Múzeum 1898-ban rendezett A modern iparművészet c. kiállításán került sor. Az új művészet eszmei és gyakorlati törekvéseinek terjesztésében fontos, meghatározó időpont volt 1900. Ekkor jelentkezett Magyarországon kiállításával Walter Crane, akinek rendkívül fontos szerepe volt a századforduló magyar iparművészeti irányzatainak kialakításában, megerősödésében. Ugyanebben az évben került sor az új művészet, vagy ahogyan még nevezték, modern művészet magyarországi képviselőinek első nagy erőpróbájára a párizsi világkiállításon, ahol az Art Nouveau szinte valamennyi jelentős külföldi képviselője jelentkezett alkotásaival.

2 A modern művészetet támogató intézmények mellett a különböző folyóiratok, így a Művészi Ipar és a Magyar Iparművészet is jelentős szerepet