A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

DOBROSSY István–KÁRPÁTI László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai

A MINDSZENTI TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE ÉS MŰTÁRGYAI 141 mentumok alapján tisztázódott, hogy az 1507-ben említett kápolna (felújítás után) létezett és funkcionált 1562-ben, majd az 1606-os, 1622-es, 1628-as, 1631-es dokumentumok tanulsága szerint a 17. század első harmadában is. Ennek a kápolnának a felújításáról és állagának sorozatos javításáról esik szó a 18. század elején. Az ezt követő leírások és összeírások már egyfajta bizonytalanságra, kétértelműségre utalnak. Mindmáig az volt tudott, hogy 1728-ban a régi templom helyén Althán Mihály új templomot emelt. Az említett 1733-as összeírás alapján ezt mi is elfogadjuk, de meg kell jegyeznünk, hogy ez az öszszeírás, amikor azt mondja, hogy „a templomot ugyanott nagy költségekkel Althann mint mostani apát építette", más soraiban azt jegyzi meg, hogy „az egyházat... Althann nagy költségekkel jelenleg építi és az már kb. 25 éve parochiális célokat szolgál". Ugyanilyen bizonytalansággal találkozunk az 1777-es leírásokban is. Ez egyik helyén említi, hogy „az anyaegyház... ember emlékezet óta Mindszent falu telkén van felépítve... az egyház falait emelte Althann 1728-ban, befejezte Máriássy...", de ennek a leírásnak egy másik részén arról van szó, hogy „.. .azután a nagyemlékezetű apátok kegyes szándékából és költségével a régi romokból a szerény kis egyházat azon a helyen, ahol egykor állott ... e ház nagy dicsőségére ... helyreállították (instaurata!)". Mindezek alapján, ha állást is foglalunk az 1728-as új templom építése mellett, továbbra sem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy folyamatos átépítésekről és nem alapjaiban újraépülő templomról van szó, amely nélkülözné a korábbi nyomait, alapjait, esetleges falrészeit. Ennek eldöntése viszont csak egy belső elemzés során válik lehetővé. Addig el kell fogadnunk a mai templom felépítésének 1728-as dátumát. Tanulmányunk második részében a templomban jelenleg található műtárgyak leírását adtuk. Ez alapot ad arra, hogy megfogalmazzuk: a mindszenti templom építészeti, képző- és iparművészeti szempontból tekintve nagyvonalú, elegáns műemléke városunknak. JEGYZETEK 1. Ennek a területnek az első pontos felmérése és telkestérképe 1777-ben készült el. Alkotója Reindl Ferenc, Borsod megye hivatalos mérnöke. A felmérés szerint a templom telke a temetővel 529 négyszögöl, a paplak telke 1188 négyszögöl, a tanító telke 104 négyszögöl, az ispotály, Ül. a szegényház telke pedig 287 négyszögöl nagyságú. A lakosok telkei összesen 8459 négyszögöl telken helyezkednek el. Mindszent település határa így 10 567 négyszögöl. A térkép adatait közölte Komáromy J., 1956. 72—73. 2. A település népességére, ill. a népesség alakulására, vallási megoszlására 1807—1881 között évi bontásban vannak adataink. Itt csupán tízéves bontásban közöljük azt. Mindszent lakosainak száma: 1807 —238 fő, 1817 —263 fő, 1827 — 689 fő, 1837 — 408 fő, 1847 — 722 fő, 1857 — 191 fő, 1867 — 212 fő, 1877 — 166 fő. Az itt élő lakosság túlnyomó többsége (60—80%-a) mindig római katolikus volt. Vö.: 1807—1814 között Calendarium Archidioeclesis cleri Agriensis, Agriae (megjelenési évsorrendben), ill. 1814—1881 között Schematismus venerabilis cleri Agriensis, Agriae (megjelenési évsorrendben). 3. Vö.: Leveles E., 1929. 60., Marjalaki Kiss L., é. n. kézirat, Itszn. a HOM. Történeti Dokumentációs gyűjteményében (továbbiakban: HOM. HTD.) Nyiry D., 1931. 19., 21., 22. sz. 4. Szendrei /., 1890. 3. 145—147. (92. sz. oklevél).