A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. (1981)

M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a szalonnai református templomban

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A SZALONNAI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN 13 Szendrő hadászatilag fontos tényező a török időkben. Diósgyőrrel és Ónoddal együtt végvár volt. A XVI—

XVII. század folyamán hol a magyarok, hol az osztrákok kezén találjuk, de török kézre nem került. Tartozékai közt több ízben szerepel Szalonna, így például 1566-ban, amikor a szendrői várőrség eltartására kijelölt falvak között találjuk. A Szendrői Regestákból tudjuk, hogy Császtay Magdolna 1628-ban több faluban lévő birtokrésszel együtt a szalonnai birtokrészt is elzálogosította Csáky Istvánnak, Szendrő főkapitányának. Majd 1659-ben Wesselényi Ferenc nádornak adományozta Leopold a szendrői uradalmat, köztük Szalonnát is.

24 Csak néhány adatot emeltünk ki Szalonna helyzetének bemutatására. Több ízben szerepel még a szendrői vár tartozékai közt, birtokosai hol adományozzák, hol elzálogosítják. A szalonnai templom ma a református egyház tulajdonában van, így utalnék a Borsod megyei reformációra. Perényi Péter és fia Gábor, valamint Bebek György birtokaikon XVI. század közepén már protestáns lelkészeket alkalmaztak. Calvin tanai terjedtek itt el. A történeti adatok szerint Szalonnán 1589ben alakult meg a protestáns ecclésia. A lelkészek adója 25 forint volt. A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után a vagyonelkobzások során több ízben szerepel Szalonna neve. Ezek az adatok mutatják, hogy több birtokosa volt a falunak, (pl. Vatai István, Vadászy Pál, Ury István stb.) Kisés középbirtokosok osztoztak meg a szalonnai birtokon, temploma a református lelkészségé maradt.

25 A, templomról, amint történeti leírásunkból kitűnik, kevés adat maradt meg. Ábrázolásaink az épületről, valamint felmérési rajzaink a század elejéről, 1901-ből valók, amikor a restaurálás kapcsán a középkori falfestmények előkerültek. A MOB megbízásából a helyszínen járt Myskovszky Viktor műtörténész. A korábbiakban említett jegyzőkönyv mellett alaprajzi felmérést, homlokzati rajzokat, észak—déli, kelet—nyugati irányú metszeteket készített a templomról. Aquarell másolaton örökítette meg délkeleti irányból a templom század eleji állapotát, a fa haranglábbal és a bárok kerítőfallal, valamint a szentély keleti falán akkor előkerült XV. századi falfestményeket, melyek azóta elpusztultak.

26 Az alaprajzi felmérés pontatlan, a hajó nem olyan szabályosan megszerkesztett, mint a felmérésen. Az alaprajzon feltüntette a famenynyezetet is. A kelet—nyugati irányú metszetén nagyon jól látszik a kerek templom szentélyének felfalazása. A kerek templom szentélye és hajója egy fedélszék alá került. Egyébként felmagasítás még a gótikus építkezések során készült (2—5. kép). Néhány évvel későbbiek, 1906-ból származnak Pörge Gergely másolatai, amelyek elsősorban a templom belsőről készültek. A déli oldalról távlati képet is rajzolt. A szentély keleti falán előkerült falképekről, valamint az 1801-ből származó szószékről készült rajza mellett érdekes számunkra a hajóról készült másolat. Ez utóbbin örökítette meg az 1777-ből származó famennyezetet, mely azóta elpusztult. Ebből a rajzból kapunk róla némi képet.

27 A templom helyreállítás előtti kutatása 1972-ben kezdődött, a külső falfelületek falkutatásával, Schőnerné Pusztai Ilona építész irányításával. A vastag külső vakolat leverése után előjött részletek lehetővé tették a körtemplom