A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

GÁDOR Judit – NOVÁKI Gyula: Az abaújvári földvár sánca

62 GÁDOR JUDIT—NOVÁKI GYULA A leletösszefüggések alapján a XII. századba helyezzük, aminek a formája sem mond ellent.

10 A 14—16. m közötti tapasztott felületen egy nagyobb méretű, halvány vörösre égett, XII.—

XIII. századi fazék került elő. Kifelé ívelő tagolt pereme, behúzott rövid nyaka van. A domború vállon körömbevagdosás, az öblös hason enyhén hullámzó spirális vonal fut körbe. Magassága 21,5 cm, szájátmérője 17 cm, hasátmérője 20,7 cm (21. kép). Ugyanitt találtunk még néhány edénytöredéket. Egy vöröses barna színű, vastagfalú sűrű hullámvonallal díszített, tagolatlan, kissé kihajló peremű fazék töredékét (V. tábla 1; 25. kép); egy fazék peremét és alját, melynek vállát körbefutó hullámvonal, az oldalát bekarcolt spirálvonal díszíti (V. tábla 4, 6; 25. kép); egy kihajló peremű, behúzott nyakú, hullámvonallal díszített fazék darabját (V. tábla 2; 25. kép); egy sűrűn bekarcolt vonaldíszítéssel ellátott edény oldalát (V. tábla 3.); egy ritkább vonaldíszű oldaltöredéket (V. tábla 7.) és pelyvás sárból kiégett, vesszőlenyomatos paticsdarabokat (V. tábla 5.). A tapasztott felületen néhány vastárgy is előkerült. Különböző vasalások, köztük egy csattöredék (VI. tábla 1—4.), egy nyílhegy (VI. tábla 5.) és egy vaskulcs (VI. tábla 6.). A nyílhegy négyzetes keresztmetszetű, nyéltüskés típus. Hozzá hasonló, XIII. századi darab került elő a Bakonyszentlászló-Kesellőhegy III. számú középkori várban. Ugyancsak ebből az időből való a kőszegi várban talált nyílhegy is.

11 Az üreges szárú, lapos korong alakú füllel ellátott vaskulcs taraját tagolatlan hossznégyszögű formában képezték ki. Jól megfigyelhető rajta a fül és a szár összedolgozásának módja. Formáját tekintve a XII. századból ismerünk hozzá hasonló típusokat, legkésőbb a XIII. század első felében készülhetett.

12 A 16,30 — 19,50 m közötti gödörben egy hullámvonalas díszű oldaltöredék (VI. tábla 7.), valamint egy fazék alja volt, melyen fogaskerékkel benyomott és bekarcolt vonaldíszítés nyomai látszanak (VI. tábla 9.). A sánc felső rétegében az említetteken kívül, különböző helyeken még sok edénytöredék került elő: tagolatlan és tagolt, kihajló peremek, bevagdosott ferde vonalakkal, spirális- és hullámvonallal, valamint fogaskerékkel díszített váll- és oldal töredékek. A különböző díszítések gyakran együttesen is előfordulnak, több variációt képezve (IV. tábla 1,3; VII—IX. tábla; 25. kép). Külön kiemeljük egy hullámvonalakkal díszített palack töredékét (X. tábla 6.)

13 és egy 10. Müller R. vizsgálatai szerint a patkók a IX. században jelennek meg, erre azonban magyarországi példa még nincs. A hullámos szélű patkók általában XIII. század előttiek. Müller R., 1977.; Sopronban XI—

XIII. századi rétegből került elő egy darab hullámos szélű példány. Nováki Gy., 1964. 240., 5. kép 8., 6—12. jegyzet. 11. Nováki Gy., 1980. 12. Temesváry F., 1960. 200., 49. ábra 11,13. 13. Árpád-kori agyagpalackokat hullámvonalas díszítéssel az irodalomból ismerünk. A Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Gyűjteményében van egy Szigetszentmiklósról származó XII—

XIII. századi agyagpalack (Itsz. 98/1939), melynek nyakát öt párhuzamosan futó hullámvonalsor díszíti, válla alatt három vízszintes vonal fut. A leletre ParádiN. hívta fel figyelmünket, melyért köszönetet mondunk.; A budai várban előkerült hasonló típusok sűrűn bekarcolt vonallal díszítettek. Holll., 1963. 68. kép 1—3.; Hasonló módon díszített palackok kerültek elő más lelőhelyekről is ebből a korszakból. ParádiN., 1955. XXXV—XXXVII. tábla; Bónal., 1973. 14. tábla 8.; Kissé eltérő módon díszített az Árpád-kor első feléből származó zalavári palack, melynek vállát körömbenyomást utánzó és spirálvonalas bekarcolás díszíti. Cs. SósÁ—Bakonyi S., 1963. XCIII. tábla 12.