A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

SÁNDORFI György: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében

. MOTTE-TÍPUSÜ VÁRAK A TÖRTÉNETI BORSOD VÁRMEGYÉBEN 37 23. kép. A sajónémeti Várhegy a falu felől (ifj. Dobosy L. felvétele) kán épültek, ez az időszak már a várkastély (castellum) korszaka. (Természetesen itt nem gondolunk a török időkre, amely már a magyarországi várépítészet újabb fejezete.) Korábban említettük, hogy véleményünk szerint az 1247 körüli időkig a várépítéshez nem kellett királyi engedély. Az 1247 előtt épült olyan váraknak, amelyek nem érték meg az oklevelekben gazdagabb (a tatárjárás utáni) századokat, nem maradt írásos nyomuk. Tudjuk, hogy a királyi rendelet ellenére 1247 után is épültek várak engedély nélkül, és biztosak vagyunk abban, hogy sok korai oklevél, amelyben várak építését engedélyezték, elveszett. Bőven van* tehát indokunk arra, hogy a korai századokban épült várainkról rendelkezésünkre álló információkat a „nem kielégítő" jelzővel illessük. Az viszont kétséges, hogy ha egy vár az Engel P. által vizsgált időszakban, vagyis 1437 után épült, akkor annak ne maradt volna írásos nyoma. Ha tehát a terepen egy olyan várat találunk, amely nem szerepel sem FügediE., sem Engel P. adattárában, akkor — tekintve, hogy az Engel P. adattárában felsorolt várak 90%-ban szerepelnek már Fügedi E. adattárában is —joggal kereshetjük annak eredetét a korai (X—

XIII) századokban, hiszen a XIII. század után vagy Fügedi E., vagy Engel P. adattárában szerepelniük kellene. E „történelem nélküli" várak megítélésében segítségünkre van a vár topográfiai megjelenése és a datáló erejű helyszíni lelet.

79 A földvárkutatás Magyarországon még a kezdetén tart, de rendelkezünk már némi tapasztalattal 79. A felszínen gyűjtött, de még a kiásott leletekkel is óvatosan kell bánni. Ha a vár a középkorban egy őskori telep helyén épült, akkor előfordulhat, hogy nagyon sok őskori cserepet találunk. Lásd pl. Bükkábrány és Szihalom.