A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

KORDOS László: A Kis-kőháti zsomboly gerinces maradványai

A KIS-KŐHÁTI-ZSOMBOLY GERINCES MARADVÁNYAI 371 PALEOKLIMATOLÓGIAI EREDMÉNYEK A Kis-kőháti-zsombolyból megismert holocén gerinces faunák egy része alkalmas volt paleoklimatológiai következtetések, Ül. adatok levonására. Két módszer volt megvalósítható. Az egyik, egy új módszer kidolgozását pontosan a Kis-kőháti-zsomboly 3. lelőhelyén feltárt Rhinolophus-os fauna sugallta. Itt a denevérek optimális telelési hőmérsékletéből a barlang évi középhőmérsékletére és egyúttal a felszíni évi középhőmérsékletre lehetett adatokat kapni. A másik módszer a „pocok hőmérő", amelyet Kretzoi Miklós dolgozott ki, majd a szerző fejlesztett tovább. Mindkét módszerrel számított értékekjelentőségük miatt már közlésre kerültek, így itt csak részletezés nélkül, rövidítve közlöm az eredményeket.

19 A Kis-kőháti-zsomboly 3. lelőhelyéről előkerült Rhinolophus hipposideros, Rh. euryle és Rh. ferrumequinumfajok együttesen meleg klímát igényelnek. Optimális telelési hőmérsékletük a barlangban 10 °C körül van. Jelenleg a zsombolyban méréseink szerint 4—5 °C hőmérséklet van, éa Myotis blythi oxygnathus faj alkot nagytömegű kolóniát. Ha a Rhinolophus-ok esetén 10 °C-os ideális telelési hőmérsékletet számítunk, a 3. lelőhely lerakódásának idején 4—5 fokkal magasabbnak kellett lenni a barlang átlaghőmérsékletének a jelenleginél. Mivel a zsombolyok középhőmérséklete 2—3 °C-kal alacsonyabbmint az illető terület felszíni évi középhőmérséklete, így az atlantikumban a barlangi és egyúttal a felszíni évi középhőmérséklet 11—12 °C-nak (920 m-en), dombvidéken 14—15 °C-nak adódott. Mint a biometriai vizsgálatok kimutatták, hogy a 3. lelőhelyen előkerült Rh. hipposideros faj allometrikusan nem egyezik a mai fajjal, valószínű, hogy az a pleisztocén hűvösebb környezethez alkalmazkodott. Ezért korrekció is alkalmazható a már fent említett értéken: 800—900 m-en 10—11 °C, 200—300 m-en 13—14 °C-ra. A „pocok hőmérő" segítségével a 4. lelőhely júliusi középhőmérsékletét lehetett kiszámolni, ami 15,4 °C. Ez az érték igen jól egyezik az azonos kronológiájú Petényi-barlang H

n rétegéből 15,8 °C-kal, valamint a Rejtek I. sz-kőfülk II/2. rétegének 15,4 °C-val, és a 11/1. réteg 16,0 °C-kal. Ezek az adatok jól alátámasztják a Kőháti-szakasz (Bronzkor vége) eddig ismert hűvös voltát. GEOMORFOLÓGIAI KÖVETKEZTETÉSEK A zsomboly gerinces maradványainak vizsgálatából néhány jellemző barlangkitöltés korát rögzíteni lehetett. Ezek szerint a zsomboly esetleges legidősebb kitöltése rissz-würm korú, de ennek leletkörülményeit nem ismerjük. A bejárati aknán behullott törmelék, valamint a zsomboly több pontján, különböző körülmények között (cseppkőréteg között, tetarata medencében stb.), de felszínközeli helyen levő lelőhelyek mind holocénnek bizonyultak. A vizsgált lelőhelyek képződése ma már nem folytatódik, nagyrészük stagnál, vagy éppen lepusztulás tapasztalható. Tehát az ezeket létrehozó környezeti tényezők (klimati19. Kordos László: lásd 10. pont.