A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

BODNÁR Zsuzsanna: Egy kárpátukrán falu lakáskultúrája

EGY KÁRPÁT UKRÁN FALU LAKÁSKULTÚRÁJA 345 kozva korábban a parasztszoba négy különböző funkciójú terét jellemzőnek tartotta egész Kelet-Európára. Állítását a kelet-európai népektől hozott példákkal támasztotta alá.

26 A házban és a ház körül zajló élet legfőbb meghatározói a természeti körülmények, az évszakok és a végzett munka voltak. Tavasszal, a mezőgazdasági munkák kezdetétől késő őszig, ezeknek a munkáknak a végeztéig a parasztember csak estére vagy különleges alkalmakra szorult a[házba. Állandóan csak az öregek és gyerekek tartózkodtak és tartózkodnak bent vagy a ház körül. Viszont késő ősztől kora tavaszig az egész család élete a házhoz kötődött. A mindennapok élete az évszakok meghatározó szerepén túl, függetlenül a házban tartózkodók létszámától, a munkatérhez, kultikus térhez és az alvótérhez kapcsolódott. A nap jelentős részét a munkatérben töltötték. Nyáron hajnali három-négy órakor keltek, télen öt-hat órakor. Az első dolog az állatok ételének az elkészítése, a tűz megrakása volt. Télen ezt a munkát a házban vagy a pitvarban végezték el. Az asszonyok reggel elkészítették a „früstököt" a mezőre induló férfiaknak. Télen 8—9 óra között reggeliztek, utána a délelőtt során a férfiak az állatok körül tevékenykedtek, az asszonyok varrtak, ebédet készítettek. Nyáron az ebédet kasornyában vitték a határba, mezőre. Ebédfőzésnél a tűzhelyet és környékét vették igénybe, ezért egy kis asztalt tettek ide, hogy növeljék a munkateret. Azt az asztalt, amelyen étkeztek, főzéskor és más munkálatokkor nem vették igénybe. Zöldséget, krumplit a földön tisztítottak. Ebéd után elmosogattak, télen ezt a házban vagy a pitvarban, gyakran az udvaron végezték el. Délután rendet tettek a házban, különösen a tűzhelyet és környékét. Az állatokat ellátták, a kertben dolgozgattak. Télen ilyenkor szőttek, varrtak, szomszédoltak, 5—6 órakor vacsoráztak. Nyáron a munkát is későn fejezték be, 7—8 órakor vacsoráztak, vacsora után nemsokára ágyba kerültek (fáradtság, világítás miatt). A napok egyformán teltek, a mindennapok ritmusától csak az ünnepek vagy különleges alkalmakkor tértek el. Külön kell szólnunk az étkezésről és az alvásról, hisz ez a két alkalom, amikor az egész család egyetlen helyiségben, illetve az egyetlen helyiség meghatározott részében tartózkodik. Étkezésnél a család tagjai az asztal körül, a kultikus térben foglaltak helyet (6. kép), de csak a felnőttek, akik már kerestek. A gazda helye a sarokpad szöglete volt, baloldalán a legidősebb fiú, utána a többi testvérek,jobboldalán a háziasszony, de csak ha feltálalta az ételt, kiszolgálta a ház népét. Az öregek a kezükbe vették a tányért és a kemencepadkán vagy kisszéken ülve kanalazták az ételt. A gyerekek a földön ettek nagy fatálból. Az étkezésnél kialakult ülésrend rávilágít a családfő szerepére, a nők, férfiak családban elfoglalt viszonyára. A patriarchális hagyományokat őrző, szigorú étkezési rend felbomlott, bár néhány mozzanata később is felfedezhető az étkezés rendjében, az asztalhoz ülés szokásában. Az „új jellegű" étkezéseknél már nem ügyeltek, illetve ügyelnek a sorrendre, a gyerekeket is az asztalhoz engedik, elnézik a családtagok külön étkezését is. Az asztalt étkezéskor nem terítették le, csak ünnepnapokon, különleges alkalmakkor. Karácsonykor szőt26. Gunda Béla 1961. 250—269.