A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

BODNÁR Zsuzsanna: Egy kárpátukrán falu lakáskultúrája

344 BODNÁR ZSUZSANNA ruhák, cipők és ide helyezik a ma már csak kukorica őrlésre használt malmocskákat is. Fontos tárolóhely a padlás is. Egyes esetekben (különösen a kisebb gazdasággal rendelkező parasztok) itt helyezik el a szénát, s — ahol nem volt csűr — itt tartották cséplésig a szálasgabonát is. A kukoricát csutkájával összefonva a kakasülőre akasztják, de ide kerülnek a régi, használatból kikerült bútorok (bölcső), edények, eszközök is, valamint bab, dió, más termények. A padlás fontos ruhaszárítóhely, és bizonyos esetekben a füstölt húsoknak is tárolóhelye. A fejlett lakáskultúra tehát azt jelenti, hogy a ház egyes részlete vagy a bútorok specializálódtak, csak meghatározott feladatok szolgálatában állanak.

23 A mai lakáskultúra kép kialakítása a legnehezebb feladat, mivel nemzedékeket és elrendezési elveket kellene egymás mellé állítanunk és interpretálnunk, hiszen ezek ma is egymás mellett élnek. Komlóskán az idősebbek ragaszkodnak a hagyományoshoz, a megszokotthoz, lakásuk elrendezése még ma is a sarkos. A szentképek, családi képek megmaradtak a falon, amiben nem kis szerepe van a görög katolikus vallásnak. Az öregek nehezen, fanyalogva, de megpróbálják kényelmesebbé tenni lakásukat (sparhelthasználat, padló). A bútorok sokszor évtizedekig ott maradtak, ahová állították őket. Hogy múltszázad végi állapotok fennmaradtak az azzal magyarázható, hogy a házak tulajdonosai korán özvegységre jutottak, egyedül maradtak még abban az időszakban, amikor a hagyományos lakáskultúra, bár nagyon lassan, de már változni kezdett. Ugyanígy megtalálhatók a párhuzamosan és centrálisán elrendezett szobák is, igaz sokszor keveredve. Ma már teljesen vegyes szempontok szerint rendezik be a lakásokat, törekedve arra, hogy a legújabb bútordarabok szembetűnő helyre kerüljenek. Érdekes jelenség, hegy Komlóskán a legújabban épült házak konyháiba a régi, lebontott konyha kemencéjét visszaépítik, mintegy jelezve, hogy a házbeliek nem mondanak le a ke^ nyérsütésről, a hagyományos sütés-főzésről. ÉLET A HÁZBAN A lakáskultúra vizsgálatának elengedhetetlen része a házban élő ember életének tanulmányozása. Az itt élő ember számára a legfontosabb az, ami a házban és a ház körül történik.

24 A házbeli élet fő vonásaiban meglehetősen egységes volt a szegény és középparasztságnál. Egy-egy házban egy vagy két család lakott, létszámuk 5—10 körül mozgott. A létszámtól, a lakóhelyiségek számától függetlenül a háznak legtöbb esetben csak egyetlen helyiségét lakták. Ezekben a helyiségekben három funkcionális teret különböztethetünk meg: munkatér, kultikus tér, hálótér. Négy funkcionális teret állapított meg a magyar parasztszobában Gunda Béla (kultikus tér, nők alvó-munkatere, ajtó előtti alárendelt tér, tűzhely környéke) s példákkal igazolta, hogy ez az egész magyar nyelvterületen megtalálható.

25 Ránk, G. a parasztszoba térbeosztásával fcglal23. Vajkai Aurél 1948. 19. 24. Vajkai Aurél 1948. 1. 25. Gunda Béla 1961. 247—250.