A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FEJŐS Zoltán: Kivándorlás Amerikába a Zemplén középső vidékéről

KIVÁNDORLÁS AMERIKÁBA A ZEMPLÉN KÖZÉPSŐ VIDÉKÉRŐL 317 .5. kép. Behajózásra váró kivándorlók. Az amerikai magyar református egyházmegye naptára. 1906. gyobb összeggel megtérő amerikások tehették meg. Ennek nyomán még ma is sokhelyütt a pléhtetős házakat amerikás házaknak nevezik, annak ellenére, hogy lakóik azóta többször is kicserélődhettek. A falvak módosabbá válását a kortárs sokféleképpen magyarázta. Az azonban bizonyos, hogy még az elítélő hangok ellenére is elcsodálkoztak, „az omladozó nemesi kúriák és az Amerikát nem járt parasztok rongyos viskói közt, a visszavándorolt parasztok kőfalas és Eternit-p ilás lakóházaik"

86 során. Hasonló sorokat olvashatunk a Zemplén megyei főszolgabíró jelentésében is, aki kiemeli, hogy az új házakat „már lehet szellőztetni, tisztán tartani, ami — ahogy írja — különösen fontos a közegészségre."

87 Egy-egy különösen nagy és szép ház híre még a falun túlra is elterjedt — ahogy Árkán hallottam: „Cécén, Fodor sokkal nagyobb házat épített, mint amilyenek a faluban akkor vótak." (Sebestyén József, 1909.) A fennmaradt pénzből igyekeztek aztán a gazdaságot gyarapítani; lovat, igavonó állatot, szerszámokat vettek, melléképületeket építettek. A merészebb vállalkozók viszont akár többször is útrakeltek a gazdaság ilyen jellegű bővítésének érdekében. 86. Kassai Munkás, V. évf. 1911. 31. sz. 2. 87. Zemplén, 1900. május 13. 19. sz.