A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

SÁNDORFI György: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében

MOTTE-TÍPUSÜ VÁRAK A TÖRTÉNETI BORSOD VÁRMEGYÉBEN 29 0 50 100 200 m 17. kép. Bükkábrány-Temető helyszínrajza méretű motték közé tartozik.

62 A védett terület, amelyet a belső ovális peremen, vagyis az árok belső szélén mértünk (0,46 ha), viszont alig marad el a két mintául választott rajnavidéki „nagy" motte Haldern és Arsbeck mellett (0,55 ill. 0,67 ha). A bükkábrányi motte tehát nem „népvár" jellegű, hanem olyan földesúri központ lehetett, mint a nyugat-európai motték legtöbbje. Méretei, elsősorban a védett terület nagysága, a közepes várak közé határolják be. Építésének idejét csak nagy vonalakban becsülhetjük meg, mert ez ideig a vár területéről középkori leletanyagot nem ismerünk. A vár alaprajza, ill. típusa szerint az Árpád-korban épülhetett. Figyelmet érdemel, hogy a szomszédos Nyárád szintén az egri püspökség birtoka volt, amelynek területén három mottét ismerünk. (Leányvár, Halomvár, Szihalom-Árpád vár) Valószínűnek tartjuk, hogy hatással voltak Bükkábrány építőire, de erre bizonyítékunk nincsen. Egy ásatás datáló erejű leletanyagával igazolt kormeghatározás feleletet adhat majd azokra a kérdésekre, amelyekre ma még nem tudunk válaszolni. 62. A domb eredeti magasságát, ill., hogy mennyit hordtak le belőle, amikor a kálváriát megépítették, nem tudtuk megállapítani. A metszetrajzon vizsgálva a domb arányait, és összevetve az általunk ismert rajnavidéki motték rajzaival, azt kell feltételeznünk, hogy sokkal magasabb eredetileg sem lehetett.