A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
FEJŐS Zoltán: Kivándorlás Amerikába a Zemplén középső vidékéről
296 FEJŐS ZOLTÁN FORRÁSOK A probléma sajátossága miatt pár szót kell ejteni a. forrásanyagról. Tanulmányunk gyökerét az a recens anyag képezi, amelyet a Zempléni hegyvidék középső területein gyűjtöttünk. 9 Döntően a múlt század végétől az első világháborúig terjedő szakaszt vizsgáltuk, törekedve arra, hogy lehetőség szerint, a korábbi és későbbi adatokat is figyelembe vegyük. A gyűjtésben azonban több zavaró problémával kell számolni, hiszen a századeleji kivándorlási mozgalom aktív résztvevőivel ma már csak elvétve találkozhatunk. Lassan már életük vége felé közelednek az 50—70 éve még fiatalkorban levő kivándorlók is. Mindemellett, figyelembe kell venni egy meglehetősen jelentékeny emlékezetromlást, valamint az öregkort jellemző, mindent „megszépítő" sajátosságát is. (Például ilyen jellegű véleményekben: „Nekem mindenhol jó volt, engem Amerikába meg itthon is mindenki csak szeretett stb." — özv. Radeczky Istvánné Barna Rozália, Vizsoly (1881). Ezek következtében a szájhagyomány alapján álló forrásokban is kénytelenek vagyunk a közvetett anyaghoz folyamodni. Sok értékes adatot szolgáltatnak a volt kivándorlók hozzátartozói, a rokonok, ismerősök vagy akár a falu idősebb, nem amerikás lakói is. A közvetettség ellenére is ez az egyik legjelentősebb forráscsoportunk. Képet kapunk a kívülálló állásfoglalásáról és az Amerikát-járás emlékének máig fennmaradt elemeiről. Emellett döntően az ő szavaikban tükröződik a századelő népvándorlásának életmódjukban betöltött szerepe is. Másik jelentős forráscsoportunkat az írásos emlékek jelentik. A korabeli helyi sajtó lapjairól fontos adatokat nyerhetünk a kivándorlás számos mozzanatáról. Különösen a megyei és országos közigazgatási szervek hivatalos állásfoglalásai, tiltó rendelkezései szerepelnek sűrűn a lapok hasábjain. Gyakoriak az elrettentő példálózások. A tömegével, általánosságban is jelentkező sajátoságok éppúgy napirendre kerülnek, mint az egyedi jelenségek. Fontos megjegyezni, hog*y a ki- és vissza vándorlás közvetlen hatása éppen itt a kortársi sajtófórumokon nyilvánul meg a leggyorsabban. 10 Vizsgálatunk regionális kiindulópontjától tovább távolodva, jól használható forrásanyagot jelent a kortársak gazdag tapasztalata és széles körben dokumentált véleménye. Különösen haszonnal forgathatók az Amerikában jártak, vagy akár az ott megtelepedettek írásai. A kivándorlásnak általában és így a magyar kivándorlásnak óriási az irodalma. 11 Ez a bőség azonban rendkívüli aránytalanságokat mutat. A kortársak heves érdeklődése és véleménynyilvánítása, még az igényes kérdésfeltevések esetében is csak helyenként lépett túl az aktuálpolitika szintjén. A publicisztika nagytömegű termése után, történeti elemzés, egészen a legutóbbi időkig szinte alig készült. 12 9. Árka, Baskó, Boldogkőváralja, Fony, Mogyoróska, Regéc, Rudabányácska, Vizsoly. 10. A helyi lapok jelentőségére figyelmemet Rácz István egyetemi tanár hívta fel, aki az iratanyagot rendelkezésemre is bocsátotta. Segítőkészségéért ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni. 11. A kivándorlás irodalmáról még 1908-ban készült bibliográfia, amelyet azóta természetesen sokszorosan bővíteni kellene. Barcza I., 1908. Nem célunk részletes irodalmat nyújtani, ezért a tanulmány végén csak azokat a tételeket vettük fel, amelyekre a dolgozatban hivatkozás történt. 12. A történeti irodalomról áttekintést ad RáczI., 1971. 53—55. Újabban tanulmányok egész sora látott napvilágot, amelyek előrevetítik az összefoglalás lehetőségét. RáczI. 1962,1965,1971. (angolul 1973.) ;Polányi J. 1964.; Puskás J. 1970, 1974.; helyi jelleggel: Deák G. 1965.