A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FÜGEDI Márta: A miskolci fésűs mesterség

A MISKOLCI FÉSŰS MESTERSÉG 291 IRODALOM Bárt ha K, 1929. A debreceni fésűsmesterség. Debrecen Bodó S., 1975. Céhes mesterek, landmajszterek és kontárok Észak-Magyarországon 1872-ig. Ethn., LXXXVI. 537-552. Csallány D., 1961. Archeologische Denkmáler der Gépiden in Mitteldonaubecken (454—568 u. Z.) Bp. CsásztvayL, 1950. A magyarországi fésűsmesterség (kézirat). Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára, továbbiakban EA. ltsz: 2223. Cserzy M., 1911. Temetkezési népszokások Szeged vidékén. Népr. Ért., XII. 252—259. Gaál K., 1978. Mode und Volkskunst. Divat vagy népművészet? Cumania V. Ethnographia, BácsKiskun megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 199—218. Garay Á., 1911. Régi magyar férfihajviseletek. Népr. Ért., XII. 81—99. Györffyl., é. n. Viselet. In: A magyarság néprajza I. k. 381—430. Györffyl., 1929. Viselettörténeti adatok. Népr. Ért., XXI. 115—117. Horváth T., 1972. Kapuvár népviselete. Népr. Közi., XVI—XVII. 482. Istvánffy Gy., 1911. A borsod megyei palócok. Ethn., XXII. 162—166., 222—232., 292—303., 363— 368. Kiss L., 1956. Vásárhelyi híres vásárok. Szeged Kresz M., 1956. A magyar parasztviselet. 1825—1867. Bp. Marjalaki Kiss L., é. n. Vegyes levéltári kijegyzések (kézirat) EA. ltsz: 3763. 57. Marjalaki Kiss L., 1957. A miskolci főutca topográfiája. A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, I. 102—129. MoórE., 1933. A ház karbantartásával, a tisztálkodással és a táplálkozással kapcsolatos szokások és babonák Rábagyarmaton. Ethn., XLIV. Móra F., 1932. Néprajzi vonatkozások szegedvidéki népvándorláskori és korai magyar leletekben. Ethn., XLIII. 54—68. Szarvas G.—Simonyi J., 1890. Magyar Nyelvtörténeti Szótár I. Bp. Szendrey J., 1911. Miskolcz város története és egyetemes helyismerete IV. Miskolc SzendreyZs., 1937. A varázslatok eszközei. Ethn., XLVIII. 386—405. Ujváryné Kerékgyártó A., A magyar női haj- és fej viseletek. Bp. Viski K., é. n. Díszítőművészet. In.: A magyarság néprajza II. 274—396. ZoltaiL., 1938. A debreceni viselet a XVI—XVIII. században. Ethn., XLIX. 287—315. COMB-MAKERS' CRAFT IN MISKOLC (Abstract) We know nearly nothing about comb-makers' craft, the life of the comb-makers' guild; only one detailed and somé brief studies have been published on this topic. Horn comb had great importance in the hairdressing of the last centuries. Not only women fastened their hair, but the arched comb was alsó used by men to fix their long hair

t up till the middle of the 19th c. The author proves the important role of the comb with historical data, contemporary description of the costume, the enlisting of customs, beliefs connected with the comb. The study sums up the working processes of combmaking with the help of a description made in 1931 of a comb maker in Miskolc. Compared to the description made by K. Bartha in Debrecen, no significant difference between the phases, the means and the names of processes can be detected.