A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FÜGEDI Márta: A miskolci fésűs mesterség

290 FÜGEDI MÁRTA ges volna a Nzts Kraudi Sándor Úr háza előtt, mert a mi sátoraink a legtsekélyebb helyet foglalnak el."

40 1868-ban 34 pontból álló új piacrendőri szabályok léptek életbe, melynek 19. pontja meghatározza a fésűsök árulóhelyét is:

41 „A Három rózsa előtt a fésűsök, szappanosok, nyakkendősök, ezeknek átellenébe gombkötők, könyvkötők a luczi kocsmáig, azontúl a setét kapuig a pereczesek, barna és fehér kenyérárulók."

42 A céhek ipartársulattá átszervezésekor a miskolci fésűsök „mivel a céhtársulat száma a törvényes kellékeknek nem felel meg", a helybeli sárgarézműves társulat tagjaival egyesülve alakítanak ipartársulatot. A debreceni fésűsök a késesekkel és a csutorásokkal alakítottak közös ipartársulatot.

43 A miskolci fésűsök a múlt század utolsó harmadában már egyre komolyabb alapanyagbeszerzési és értékesítési nehézségekkel küzdenek. Számuk évről évre csökken, 1883-ban mind a fésűsök, mind a velük társult rézművesek már csak 5-5-en vannak.

44 A 19. század vége felé a gyáripar termékeinek előretörése miatt lassan teljesen jelentéktelenné válik a fésűs mesterség. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1905. évi jelentésében

45 az alábbi panaszos sorok jellemzik a fésűs ipar helyzetét: „A fésűsiparnál használható magyar ökör- és tehénszarvak beszerzése nagy nehézségekbe ütközik, mivel a környékünkön is ún. svájci marhát tartanak, tehát mészárosaink is ilyen marhát vágnak, ennek szaruja pedig kevés fésűt ad ki, csak a hulladékot szaporítja, előkészítése sok időbe kerül; a magyar marha szaruja ritkán kapható, mert ami szép hízott marha van, az ausztriai mészárosok által vétetik meg, itt pedig csak apróbb marhákat vágnak. Az elárusítás nehéz, mert úgy az üzletek, valamint a vásárok alkalmával a sáfrány osok gyári munkával és kaucsuk készítménnyel iparunkat tönkre teszik. Még hárman vagyunk, de már gyári fésűt is kell árulnunk." A fésűs mesterség a módosult igények és a gyári termékek mellett ma már csak módosult formában létezik. Szaruműves kisiparosként még folytatják néhányan a városban a szaru feldolgozását, termékeik azonban szinte kizárólag dísztárgyak, ékszerek, közöttük fésű csak elvétve található. Piacon, vásárokon és a kirándulóhelyeken árulják tárgyaikat. 40. Veres Híd = mai Kazinczy utca, Kraudi Sándor háza = mai Széchenyi u. 38. sz. (vö.: Marjalaki KissL., 1957. 112.) 41. Szendrey J., 41. 780. 42. Három Rózsa = mai Kazinczy Könyvesbolt a Széchenyi Utcán, Setét Kapu=ma is e néven ismert, átjáró a Széchenyi utcáról a Rákóczi utcára, Luczi kocsma=Széchenyi u. 46. sz. ma játékbolt. 43. Bárt ha K., 24. 44. Szendrey /., 610. 45. HOM. HTD. ltsz: 53.2740.1.