A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

FÜGEDI Márta: A miskolci fésűs mesterség

284 FÜGEDI MÁRTA névvel. 1871-ben még 8 miskolci fésűst sorol fel az ifjúsági ipartársulat jegyzője által kiadott névsor, a század elején viszont már csak hármat említenek a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentései: Ruszt Józsefné az Arany János útról, Ruszt Bertalan a Zárda utcából (ma Deák tér) és Choma József a Szirma utcából (a mai Arany János út egy része). 1924-ben már csak egy fésűs, névszerint Choma József dolgozik Miskolcon, akinek műhelyfelszerelése, illetve szerszámai és papírmintái 1931-ben a Herman Ottó Múzeumba kerültek.

3

* Mivel a miskolci fésűs céh működéséről csak néhány szórványos írásos forrás és a jegyzőkönyv maradt ránk, a céh életére és tevékenységére csupán ezekből meríthetünk adatokat. A jegyzőkönyv bejegyzései alapján megállapítható, hogy a mesterség miskolci fénykorát jelentő időben, a 19. században Miskolcon kb. 50fésűs mester dolgozott. Ez a tény arra utal, hogy a mesterség ugyan folyamatosan létezett Miskolcon, nagyjelentőségűvé azonban soha nem vált, egyidőben csupán néhány mester művelte. Bartha Károly adatai alapján például Debrecenben jelentősebb lehetett ez a mesterség, ott ugyanis 1807-ben 58, 1837ben 32, és 1870-ben még 16 mester dolgozott a városban. A Mátrisba bejegyzett,, céhbe felvett mesterek száma ott másfél évszázad alatt (1730—1898) 184.

35 A céh szervezeti életéről — articulusok híján — csak a jegyzőkönyvből nyerhetünk vázlatos adatokat. Az articulusok betartására a város részéről a céhcomissarius vigyázott, ő képviselte a céhben a városi hatóságokat, s ha a mes13. kép 14. kép 34. HOM. HTGY. ltsz: 53.529.1—43. 35. Bartha K., 20.