A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

252 DOBROSSY ISTVÁN—FÜGEDI MÁRTA A O voshenc/eres 3 dörzsölő 14. kép. A bunkós és vashengeres malmok elterjedése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alábbi falvakban ismerik: Sajólád, Szin, Szögliget, Onga, Daróc, Sály, Kacs Bocs, Krasznokvajda, Debréte, Édelény, Szirmabesenyő, Boldva, Szikszó, Fügöd, Hernádszentandrás, Beret, Bakta, Csobád, Kiskinizs, Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Tárd, Szentistván, Mezőcsát, Nyíri, Pálháza, Égerszög, Jósvafő, Szőlősardó, Szuhafő, Kelemér, Bánfalva, Putnok, Bolyok (Ózd), Fony, Korlát, Sárospatak, Széphalom, Mikóháza, Hernádlak, Girincs, Becskeháza, Hidvégardó, Novaj, Encs, Méra, Szőlled, Óhuta, Telekes, Aszaló, Latorut, Hámor, Dédestapolcsány, Nagyvisnyó, Tardona, Bánhorváti, Malvinka.

26 15. képünk ennek a terminusnak a megyei elterjedését mutatja be. A másik, a kölyü, külyü elnevezés szintén a malmokhoz kapcsolódik. A rostanyag előállítási folyamatában a tilolást, a durva megtörést követő mozzanat. Nem azonos gyűjtőterületünkön azzal az eszközzel, amelyet a kender első megtörésére használnak és tiló, vagy kölyü névvel fordul elő. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a kölyü általában olyan szerkezetet jelent, amely elsősorban a szemes termények összezúzására és idegen részektől való 26. Kőris i. m. 2., Barta i. m. 18., Stuhán i. m. 73—74., Flórián i. m. (1962) 62., Molnár i. m. 5—6., BódiZs., 1974. 54., Leskó J., 1976. 26., Gáborján A., 1955. 109, 131.