A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta: A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A KENDERFELDOLGOZÁS TÖRŐ ÉS ROSTPUHÍTÓ ELJÁRÁSAI BORSOD MEGYÉBEN 249 sek közül Diósgyőrben, Miskolcon és Mezőkeresztesen voltak uradalmi malmok. Ez utóbbi településen három malom is működött. A felsoroltak közül viszont csak a diósgyőriben volt (egyértelműen eldönthetően) kendertörő. A malomról az összeírás a következőket jegyzi meg: „az uradalmi malom a Szinvából vezetett csatornára épült". A malom 1772-ben készült, „3 kőre jár, a kender törőn kívül teteje cseréppel van fedve." Méreteire utal az, hogy „hossza 11 1/2, szélessége pedig 6 öl." Megjegyzik, hogy á malmot meleg víz hajtja, amelynek a malomárokba jutását magas töltések biztosítják. A meleg víz miatt a malom csak nagyon hideg időben nem üzemel.

19 Anélkül, hogy megyénk kendertörő malmairól történetileg is áttekintő képet adnánk, csupán azért sorolunk fel még néhány adatot, hogy a terminusok értelmezésében és a néprajzi adatok térképre vetítésében a későbbiekben segítségünkre legyen. A nagy vonzáskörzettel rendelkező Tolcsván a 15. századtól üzemelt malom, két tulajdonosa 1443-ban kapott engedélyt arra, hogy a malomhoz kölyűt is felszerelhessen.

20 A Hernád folyón pedig egy 1626-os összeírás említ hat kendertörőt és kásakölyűt.

21 A Színben levő és műemlékké nyilvánított malom egyike annak a háromnak, amelyre a 19. században már Fényes Elek is felfigyelt leírásában.

22 Az eddig felsorolt, szórványos adatokból is kitetszik, hogy a 16—18. században üzemelt vízimalmok egy része kendertörővel és köleshántoló kölyűvel is fel volt szerelve. (Későbbi fejlődés eredménye a csak kendertörésre használt malmok kialakulása.) Ebben természetesen nagy szerepet játszottak a helyi és a körzeti igények. Ezekről a malmokról írja Vargha László, hogy a kendertörő malom a vízzel hajtott, nem gabonát őrlő, s a kölyű elve szerint működő kallómalmok rendszerébe tartozik. A kendertörő malom általában azért épült egybe a vízimalommal, mert annak száraz kereke orsók közvetítésével kendertörő bakókat és nyilakat, valamint kdsatöröt is emelhet.

23 A malom lényege a mechanikailag emelt, majd súlyánál fogva visszaesni engedett nehéz fatönk. „A csak függőleges irányban mozduló zúzótönkből egy oldalra beékelt fanyelv áll ki, amit egy — legtöbbször vízi energiával forgásba hozott — henger tüskéje emel fel, majd túlcsúszva alóla engedi azt visszaesni. Általában több zúzótönköt állítanak egymás mellé, s azokat úgy helyezik el, hogy egymás után essenek le és emelkedjenek fel."

24 Bakóknak, nyilaknak tehát a népnyelv azokat a fagerendákat, tuskókat nevezte és nevezi, amelyek az alája helyezett kenderre zuhanva azt összetörik, megpuhítják (12—13. kép). Ilyen lehulló, lezuhanó fabunkókkal felszerelt kendertörő malmokkal, ill. azok emlékeivel (tehát a 19. század végén, 20. század elején még üzemelő malmok) a recens gyűjtések alkalmával az alábbi falvakban találkoztunk: Novaj, Encs, 19. A diósgyőri koronauradalom összeírása 1775-ben. Ltszn. kézirat a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációjában, (a továbbiakban: HOM. HTD.) 20. Flórián M., 1963. 29. 21. Flórián i. m. (1963)29. 22. Fényes E., 1851. 136. 23. Vargha L., 1954. 3. Adatai amikor a malmok történeti leírására is kiterjednek, elsősorban mint műszaki dokumentációk értékesek és érdemelnek nagy figyelmet. 24. Szolnoky i. m. (1972) 162.