A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

VIGA Gyula: Helynévi adatok a magyar kecsketartáshoz

228 VIGA GYULA képet mutat a környező népek földrajzinév-anyaga is. A Kárpátok területén és Lengyelországban igen gyakoriak a kecskével kapcsolatos helynevek. PL: Kozla, Koziol, Kozina, Kozinka, Kozki, Kozy, Koziany, Koziawoda, Koziedoly, Koziebrody stb.

3 Szlovénia alpi jellegű tájain is elterjedt a kecskével kapcsolatos helynévadás. PL: Kozarica, Kozarisce, Kozarje, Koza gora, Kozje, Kozlova gora, Kozlova sela, Kozlovec stb.

4 Joggal vélhetjük, hogy a földrajzi nevek sora — a néprajzi és történeti adatok mellett — a kecsketartásnak a Kárpát-medence népeinél betöltött egykori nagyobb jelentőségét igazolja. A hasonló névadási szokások a tartásmód kapcsolatának, rokonságának is bizonyságai. Történeti forrásainkban már a XIII. században felbukkan kecskével kapcsolatos helynév: királyi oklevélben tiszacsegei Kecskés (1248) legrégibb helyneveink egyike (idézi: Papp J. 1967. 141.), 1256-ban Erdély területén is felbukkan egy Nagykecskés (Noghkechkes) helynév (Szamota I.—Zolnai Gy. 466.), 1271-ben a veszprémi káptalan bizonyságlevelében Kechkeqzovth (Kecskeaszó) szerepel (Árpád-kori Új Okmánytár — továbbiakban ÁUO. III. 269.). Péter nádor bizonyságlevele 1278-ban Kechkehat nevet említ (ÁUO. IV. 172.), Veszprém megyében, Herend környékén 1285-ben Kechkezygueth (Kecskesziget) neve kerül lejegyzésre {Szamota I.—Zolnai Gy. 465.). A XIV. századból a következő adatokat ismerjük: 1313: Castellanum de Kechkes(Erdély — Anjoukori Okmánytár — továbbiakban AO. — I. 302.); 1319: Kechkehat (Körmend — Szamota I.—Zolnai Gy. 465.)\fluvium Gida (Ábaúj megye — AO. II. 516.); 1352: fluvium Kechkesvise (Abaúj megye — AO. V. 599.); 1353: Ketskeméth {Papp Zs. 1969. 310.); 1362: Kechkehatarnyaka (Eger — Bakos J—Fekete P. 1972. 64.); 1389: Kechkes (falunév, Zala megye — Zsigmond-kori Oklevél tár — továbbiakban ZSO. — 1.105.). Mivel a kecsketartás történetére vonatkozóan még kevés adatunk van ebből a korból, ezért érdemes részletesen ismertetni a XV. századi, s eddig még nem szereplő — helynévanyagot is. 1401: Kechkeshege (nem lokalizált — ZsO. II. 155.); 1401: Kaprafelde (nem lokalizált — ZsO. II. 147.); 1404: Kechkes (Bodrog megye — ZsO. II. 351.); 1405: Kechked (Vasvár környéke — ZsO. II. 454.); 1412: Kechkeellew (nem lokalizált — Szamota I.— Zolnai Gy. 465—466.); 1430: Kechkehyda (nem lokalizált— Szamota I.—Zolnai Gy. 466.); 1430: Kechkezwrdwk (nem lokalizált — Szamota I.—Zolnai Gy. 466.); 1451: Keczkewewlg (nem lokalizált — Szamota I.—Zolnai Gy. 466.); 1452: Kechkekew (nem lokalizált —• Szamota I.—Zolnai Gy. 466.); 1452: Keczkeshegh (Lelesz — Szamota I.—Zolnai Gy. 466.); 1479: Kechke Bercze (Eger — Bakos J.—Fekete P. 1972. 64.); 1480: Kechkesrethe (Konyár — Déri Múzeum Adattára, Néprajzi Gyűjtemény, 1478. 89.). A munka során csak a kecske és a dögölye - gida (fiatal kecske) kifejezésekhez, Ül. származékaikhoz kapcsolódó földrajzi neveket vettem figyelembe, mivel az ugyancsak gyakori bak és származékai nem köthetők egyértelműen a kecsketartáshoz, az állat tartásával kapcsolatos többi kifejezés pedig nem ismert földrajzi névként. Sajnos a kecske köznévből és a Kecskés családnévből származó adatok — megfelelő utalások hiányában — nem különíthetők el. 3. Wohki.K. 1976. 131—132. 4. Novak, V. 1961. 652.