A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Gazdasági épületek Észak-Borsodban és Gömörben. A rakodó

GAZDASÁGI ÉPÜL ETEK ÉSZAK-BORSODBAN ÉS GÖMÖRBEN. A RAKODÓ 213 2. kép. Szénarakodó. Teresztenye, Paládi-Kovács A. felv. 1969. alaprajzú, kb. 4 x4 m hosszú talpfákra, 3—4 m magas oszlopokra épült nyeregtető, ami az 1950-es évektől tetőcseréppel van fedve. A tetőgerinc magassága a talajtól számítva 5—6 méter. Oldalfala az épületnek nincsen (1. kép). A közeli Teresztenyén szintén gyakori, hogy a teleknek a patakhoz és az utcához közeli részén áll a rakodó. A szénatároló épületeknek ebben a faluban gyakran van deszkából készült falazata, ami nem ér egészen az ereszig. így jobban levegőzik a széna. Előfordul, hogy a tetőt a rakodó egyik oldalán a talaj felé megnyújtják és e fél tető alatt szecskavágót, kosarakat, szerszámokat tárolnak. A régebben épített rakodók fedele zsúptetős volt, mint az a háború előtti publikációkból is látható. Gagybátorban Bene Zsuzsanna 1951-ben fényképezett sátoros, lépcsős zsúptetővel épült szénarakodót.

15 1969-ben a Cserehát északi részén, Pamlényban, Szemerén, Fullókércsen magam is fényképeztem zsúptetős, falazat nélkül épült rakodókat. Keresztéte községben garádicsos zsúptetővel és fonott vesszőfallal épült rakodót is találtam, amely többosztatu és inkább csűrre emlékeztet. Gazdája Névelős János 1937-ben „létesítette" és rakodónak nevezi (3. kép). Oldalfal nélkül épült szénarakodók szép számmal találhatók az egykor Torna megyéhez tartozó falvakban, mint arról Szín, Színpetri, Szögliget, Komjáti, Tornaszentandrás, stb. községekben magam is meggyőződhettem. A lába15. Bene Zsuzsanna felv. EA F 104664—665, Néprajzi Múzeum, Budapest.