A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

206 tVARGÁNÉ ZALÁN IRÉN kolci Daláregylet és a helybeli katonazenekar művészei adták elő a Borsod— Miskolci Közművelődési Egyesület anyagi támogatásával."

118 Az első világháború végén, illetve a trianoni békeszerződés után Miskolc átvenni kényszerült Kassa szerepét és Észak-Magyarország legfontosabb városa lett. Ide került a volt kassai dandárparancsnokság, megerősített katonai egységekkel és a zenei élet nem kis szerencséjére a 13. honvéd gyalogezred is zenekarostól. A katona zenekar a 20-as évek elején a Vasgyári zenekarral együtt kezdetben csak kisegítette a miskolci zeneéletet a már erős zeneiskola vonósrészlegét, később, — a 30-as évektől szinte meghatározó, nélkülözhetetlen szerepet játszott. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy kitűnő karmesterei voltak, akik nemcsak katonai indulók elvezénylésére voltak képesek. (Mindezek egy későbbi fejezetből részletesen kiderülnek. V. Gné.) Ezúttal csak ennyit: A dandárparancsnokságnak voltak olyan zeneértő magas beosztású főtisztjei, akik a Miskolci Filharmóniai Társaság létrehozásában is tevékeny szerepet játszottak és lehetővé tették a honvéd zenekar ebbeli támogatását. Köztük a legjelentősebb személy dr. Rhibiczey József ezredes volt. A zenekar karmesterei közül Francz Károly a Filharmóniai Társaságban, Pongrácz Géza pedig a 13. honvéd gyalogezred zenekara élén jeleskedtek. 6. A Diósgyőr-Vasgyári Szimfonikus Zenekar. A Diósgyőr-Vasgyári Szimfonikus zenekar a 2 világháború között is megtartotta azt a fontos szerepét, amit az első háború előtt. A Filharmóniai Társaság megalakulásáig a zeneiskolának nagyobb zenei alkalmakon nélkülözhetetlen segítője volt. A Filharmóniai Társaság tagjai között is számos vasgyári zenekari muzsikus játszott. A zenekar vezetője és tagjai a zeneiskola óraadó tanárai is voltak. Senger Gusztávon kívül más zenekari muzsikusok is besegítettek a fúvós hangszerek tanításába. A Filharmóniai Társaság megszűnése után a 13. honvéd gyalogezred zenekara mellett a zeneiskola legfőbb zenekari támasza. Ezeknek a felsorolt intézményeknek nem mindegyike volt egyformán döntő. Ha a Daláregylet meggyöngült, — mint az elég gyakran megtörtént — még nem érezte meg a város zenei élete, ha a Gazdakörben kevesebb neves művész fordult meg, még akkor is eleven volt a zenei élet, — de ha a zeneiskola és a zenekarok nem álltak elég erősen, vagy ki-kihagyott a zenekari élet, — már pedig pénz hiányában erre elég példa volt, — menten hegyesek lettek az újságírói tollak, és a zenei élet elevenségét kérték számon. 7. A MÁV Üzletigazgatóság szerepe a zenei életben. A Vasút szerepe jelentékeny volt a város életében, hiszen Miskolc nagyforgalmi csomópont volt. A MÁV keretében nagymúltú dalárdák működtek: A Mozdonyvezetők Dalár118. Eredeti Műsor. A Miskolci Városi Zeneiskola, a Miskolczi Daláregylet, s a helybeli megerősített katonazenekar művészei a BMK és ME anyagi támogatásával Lányi Ernő vezénylete alatt előadják Mozart: Requiemjét a Miskolci Nemzeti Színházban 1904. április 24-én, vasárnap este 8 órakor.