A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

200 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN 9. kép. Kisfaludy Társaság ülése Miskolcon. Ülő alak: Lévay József kb. 1917., balról a negyedik Balogh Bertalan con volt a legnagyobb: 19,8%; Budapesten 23,2%, Győrött 11,8%. A 19,8% arány 13 000 polgárt jelentett, többnyire magasabb iskolázottsági színvonallal, akik a város szellemi életében le nem becsülhető szerepet játszottak." „A zsidók kultúrája pedig amellett, hogy a közoktatás terén is érdemes munkát fejt ki —, hiszen tanítóképzővel rendelkezik — a város átlagos kultúrnívójának az emeléséhez is jelentékeny erővel járul hozzá" — olvashatjuk Zsedényi Béla ismert könyvében.

114 Székházuk, különösen az 1929-es átépítés után a város egyik jellemző nagyvonalú épülete volt, az akkor divatos „Wiener Secession" stílusban, illetve annak miskolci változatában. Hevesi Lajos és a jónevű Bloch és Stimm műépítők tervezésében. Utcai 38 méteres frontján 2 nagyobb társalgó és klubszobák, az udvari 52 méteres szárnyat könyvtár, táncterem, biliárd terem foglalta el. Kertje árnyas fákkal és teraszával kedvelt szórakozóhely volt. Amellett, hogy otthont adott magas színvonalú kulturális eseményeknek — bár csak „zártkörűen" —, itt működött kormányengedéllyel az ország egyetlen vidéki tőzsdéje, áru- és értéktőzsde. De helyt adott ez az épület 1919-ben az északi hadjárat alkalmával Stromfeld Aurél vezérkarának, az itt állomásozó román csapatok tiszti étkezdéje is volt és szállást adott Károly román trónörökösnek 114. Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc 1929. 71.