A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

SÁNDORFI György: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében

18 SÁNDORFI GYÖRGY szelő árokkal tudjuk meghatározni. A fenti felosztásnak más hátrányát is látjuk. Adott esetben egy alacsonyabb, de nagyobb felső területtel bíró dombon állhatott egy magasabb, erősebb torony, szemben egy magasabb, de kisebb felső területtel rendelkező dombon álló alacsony, kisebb alapterületű toronnyal. Ilyenkor a fenti besorolás téves következtetést eredményezhet. Egy várnak védelmi jelleget adó építési formája mellett döntő a mérete, de elsősorban abból a szempontból, hogy mekkora volt a befogadóképessége. Abban az esetben, ha csak a földesúr és közvetlen kísérete védelmére épült, kisebb volt, ha a távolabbi, de szintén a földesúr érdekeltségi körébe tartozó népességet is meg kellett védenie, nagyobb. Fontosnak tartjuk tehát a védett terület meghatározását — beleértve az esetleges elővár területét is — mert abból a vár befogadóképességére következtethetünk, valamint a védőárok belső vonalának hosszát, mert abból a szükséges védő-létszámra vonhatunk le következtetést. Ismernünk kell a domb felső szintjének az átmérőjét és területét, mert abból az egykor rajta álló építmény, vagy építmények méreteire következtethetünk. Csak az előbbi adatok komplex értékelése alapján dönthetjük el, hogy melyik motte nagyobb, vagy kisebb mint a másik, és mire szolgált mint védelmi létesítmény. A mellékelt táblázaton feltüntettük az általunk vizsgált borsodi motték főbb geometriai adatait. Összehasonlításként bemutattunk M. MüllerWille munkájából egy egyrészes mottét, Haldernt

38 és egy kétrészes mottét, Arsbecket.

39 Azért választottuk őket, mert egyrészt tipikusak, másrészt a róluk közölt felmérési rajz olyan minőségű, hogy a szükséges méreteket megállapíthattuk. M. Müller-Wille osztályozási rendszerében mindkét motte a nagy-motték között van felsorolva. KISGYŐR — HALOMVÁR ÉS MISKOLC — LEÁNYVÁR Halomvárat elsőnek Fényes E.

í0 majd később Szendrei 7.,

41 Récsey V.,^ Sennovitz Gy.,

43 és Leszih A.

u említették anélkül, hogy a vár korával vagy eredetével foglalkoztak volna. Kemenczei T. a vár környékéről a miskolci múzeumba került raktárleletek alapján arra gondolt, hogy a vár a kora-vaskorban épült.

45 Halomvárat Kisgyőr községtől északra, a hasonló nevű hegy tetején találjuk, a község központjától mérve kb. 2500 m távolságra, 316 m magasan a tengerszint felett. A hegy lábát Keleten a Csincse patak, Északon a Széleslápa nevű vízfolyás határolja. A hegy északi oldala meredek, majd lejtői enyhülnek* 38. uo. 22. rajza 23. 39. uo. 103. rajza 104. 40. Fényes E., Magyarországi geográfiai szótára. II. 72. 41. Szendrei J., ArchÉrt., 4/1884/134. és Hadtört- Közi., 28/1927/265. 42. Récsey V., ArchÉrt 10/1890/66. 43. Sennovitz <jy., ArchÉrt 22/1902/281.Utalása nem egyértelmű, ezt írja: „A Geszt fölötti Halomvagy Leányvár nevű földvár körsáncaiban igen sok XVI—

XVII. századra valló harci csákányt, szekercét találtak a geszti kincskeresők..." Valószínűleg a Halomvárról lehet szó, mert az esik Kisgyőr és Borsodgeszt határába. 44. Leszih A., Numközl. 7/1908/97. 45. Kemenczei T., HÓMÉ 6/1966/85. 105. jegyz.