A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 183 Gobbi Jenő a miskolci kamaraéletnek elsőrenden, — de a zenekari életnek általában — egyik erőssége volt. Édesapja Gobbi Alajos, a Nemzeti Zenede nagyhírű igazgatója, akit azonban fia hivatalosan nem követett a zenei pályán. A Diósgyőri Vas és Acélgyár főmérnöke volt, — mellékesen, de kitűnő muzsikus, aki nem bírt elszakadni a zenétől. Része volt A Miskolc-Diósgyőr-vasgyári Kamarazene Egyesület létrehozásában, szerepet vállalt a Miskolci Filharmóniai Társaság megalakításában, fáradhatatlanul munkálkodott Miskolc zenei ügyéért. Becht József hasonlóan nagy erőssége volt a városi zenei életnek. Az Eperjesről Miskolcra átkerült Ev. Tanítóképző tanára, később igazgatója. Kiváló zongorakísérője a miskolci és a vendégszereplő művészeknek. A zongora mellett nagyszerűen játszott vonóshangszereken is. Ha kellett, csellózott, ha a szükség kívánta, brácsázott, de jól is orgonált. Mint zenekari dirigens is sikerrel szerepelt a Miskolci Filharmóniai Társaság élén. Tagja volt több mint 10 éven át a „zenedei szakbizottságnak". Nyugdíjazása után 15 évig az 1952-ben alakult Filharmonikus zenekarban brácsázott. Számos zongora, kamarazene, zenekari kompozíciója kéziratban maradt fenn. Kománné Balogh Luca tanulmányait a miskolci zeneiskolában kezdte, ahol — többek között — Koller Ferenc és Rákos Arnold tanítványa volt. A Zeneművészeti Főiskolát Kemény Rezső vezetésével végezte. Miskolc kamarazenei és zenekari életében fejtett ki érdemes tevékenységet. Nagy Ferenc dr. Miskolc énekkari életében játszott jelentős szerepet. 1887ben született Temesvárott. A Pázmány Péter Tudomány Egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1912-ben a jó nevű miskolci „Fráter György" gimnázium tanára. A Tanácsköztársaság alatt tanúsított bátor kommunista magatartásáért tanári állásából elbocsájtották, s attól kezdve énekkari vezetőként működött, hírlapok munkatársa volt. Vezetője volt a Miskolci Általános Munkás Dalárdának, a Villanytelepi Dalkörnek, a Harmónia Dalárdának, 1925— 1929-ig vezette a Vasgyári Vasas Dalárdát, azt követően a Vasgyári „Jószerencse" Dalkört. Sokat tett a modern magyar kórusművészet megismertetéséért. Férfikari átiratokkal is gazdagította a kórusirodalmat. Beregszászy Károly neves igazgató tanító, oratórium énekes és több miskolci énekkar vezetője. Az iskola megalakulásának első évében Lányi Ernőnél tanult zeneszerzést. A Miskolci Daláregylet kitűnő karnagya, vezette a MÁV Tisztviselő Dalkört, a MÁV Műhelyi Dalkört, a Miskolci Iparos Dalárdát. Férfikari szerzeményeit a kórusok szívesen énekelték. Sassyné Szilágyi Erzsébet, miskolci zeneiskolai tanulmányai után középiskolai énektanári oklevelet szerzett a Zeneakadémián. Mint hangverseny és oratórium énekesnő és mint kórusvezető a miskolci zenei élet értéke. Vezetésével a Cecília kórus Haydn: Teremtés c. oratóriumát számos alkalommal adta elő. Lányai közül Iringó különösen szép nevet szerzett mint csellóművész. Sassyné Szilágyi Erzsébet évekig a Miskolci Tanítóképző tanára volt. Hermanné Hnilicska Mária a szó legnemesebb értelmében vett „dilettáns", aki nem hivatásszerűen 20 éven át minden jeles zenei alkalom szereplője volt. A Zeneiskola megalapítása idején Zofáhl Júliánál, Lányi idejében évekig tanult énekelni. Főszereplője volt a Szent-Gály által vezényelt Parasztbecsület c. operának, Senger dirigálásában Maillart: A remete csengettyűje c. operának