A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

180 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN mint az előadókat."

75 Ugyanerről a hangversenyről egy másik budapesti újság ezeket írta: „A vidéki városok egyre szélesedő kultúrája nemcsak lépést tart, de külön értéket nyer. Büszke lehet a miskolci Hubay Jenő zeneiskola, hogy ilyen európai műveltségű, költői lelkű, ízig-vérig muzsikust mondhat magáénak. Hollósy Kornél lírikus alaptermészet. ... 3 dalsorozatot hallottunk, mely a mai daltermés legjavához tartozik. Hornyák Olga és Czebenka Ferenc énekeltek. Kamara-művei közül az A-dúr vonósnégyes és a fúvós 6-os mesteri szólamvezetésével mutatja az avatott, kifinomult művészt. A Miskolci vonósnégyes: Gránát József, Szendy Lajos, Győri Nagy István, Névely József komoly kamarastílusa meglepő volt számunkra. A fuvola szólamokat Kálmán István, és Gyimóthy Lajos látták el, figyelemreméltóan. A hangversenyt Vucskits Jenő esztétikai súlyú előadása vezette be. A gyönyörű barokk palotát megtöltő közönség egész estén át tapsolta a kiváló Hollósy Kornélt." SG monogrammal.

76 A magyar népdalok 3. füzetének megjelenése alkalmából ezt írták: „A szerző a miskolci városi zeneiskolának képzett és ambiciózus tanára, nevét a pedagógiai irodalomban jól ismerjük. Most megjelent népdalátiratai igazi zeneszerzői hivatottságról tesznek tanúbizonyságot."

77 Az Á-dúr vonósnégyese zürichi bemutatója alkalmából ezt írták: „A hangverseny különösebb érdekessége egy új műnek: Hollósy Kornél vonósnégyesének bemutatója volt. Formás, szép alkotás."

78 Ugyanez a mű Brüsszelben is elhangzott. Zenekari művei több alkalommal kerültek bemutatásra a fővárosban és a vidéki magyar nagy városokban. A Napáldozat bemutatása alkalmából Debrecenben így írtak a műről: „Igen érdekes volt a Napáldozat szvit, melynek szerzője a miskolci zeneiskola tanára Hollósy Kornél. Meglepően invenciózus muzsikus, aki nemcsak témában adott érdekeset, de hangszerelése is igen bravúros, sőt művészi. A Napáldozat komoly értéke a mai magyar zeneirodalomnak."

79 De a többi nagyzenekari mű: A Nimfák szigetén. Diadalünnep, Rococo menüett, jó méltatásokat kapott. Hollósy Kornél 1950-oen hivatalosan nyugalomba vonult. 1969-ben Weiner Leó—Hollósy Kornél szerzői esten ismerhette meg művészetét a nagyra nőtt város. Miskolc Reményi Díjjal tüntette ki. Talán jön idő, amikor alkotásai újból megszólalnak... Munkásságát a Zenei Lexikon is őrzi.

80 Thurzó Nagy Lászlóné sz. Kovács Sarolta (előzően Miskolci Simon Jánosné zongoraművésznő.) A miskolci zeneiskola egyik legkiválóbb tanára és művésze. 1891. ápr. 9-én született Tekén (Erdélyben). Zongorázni Brassóban kezdett Lasser Rudolfnál. Miskolcra kerülve Lányi Ernő volt a tanára. A zeneakadémiai tanulmányokat magántanulóként végezte, dr. Kovács Sándor kiváló zongoratanár tanítványaként. A zenetanári vizsgát 1917-ben kitüntetéssel tette le. 75. A Zene, 1936. III. 1. 76. Budapesti Hírlap 1936. II. 7. 77. Muzsika 1930. II. 4. 78. Züricher Zeitung 23. X. 1927. Aus das Programm des Ung. Damen — Streichquartetts stand gestern als Novitát das A dur Quartett von Kornél Hollósy stb. 79. Debreceni Újság 1938. IV. 7. 80. Zenei Lexikon Győző Andor kiadása Bp., 1935. 484. p. Zenei Lexikon II kötet ZKV Bp., 1965 213.