A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

164 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN gével. Neje grófi család sarja és egy latifundium örököse. Életmódja a dúsgazdag, szorgos főúréra emlékeztetett. A feudális körök így fogadták be maguk közé. Ha tehát komolyan vesszük az ország politikai rendjét, első helyet kellett szorítani a mesternek. Ezzel váltak szerzeményei a zászlósurak, főpapság, a nagybirtokosok és a bankokrácia vitán felüli kedvencévé. Károlyiék előtt és Horthy óta, egészen 1945-ig, minden kormány egybehangoltnak tekintette Hubay életművét a nemzetvédelmi szervezettel és aszerint jutalmazta a művészt. Vagyis művei fölötte álltak a bírálatnak. Leghíresebb hegedűművek a Csárdajelenetek voltak, amelyek még több cigányos kencét mázoltak a nótavázra, mint a Liszt Rapszódiák."

23 Az elnevezés tehát, nemcsak zenei, hanem politikai tett is volt Koller Ferenc, illetve Miskolc város vezetése részéről. Az elnevezéstől a tanári testület nem függetleníthette teljesen magát, ezért tagadhatatlan, hogyaHubay kultusz Miskolcon jobban érvényesült, mint másutt. De a művészet iránti elkötelezettségük és tudásuk megóvta őket az egyoldalúság veszélyétől. 1921. június 4—5-én nagy kultúrünnepélyt rendezett a város vezetése a Színházban, amelyből különösen a június 5-i események figyelemre méltóak. Reggel 6 óra 30 perckor megérkezett a városba József főherceg és fia József Ferenc főherceg, Pékár Gyula író, kultusz államtitkár, Császár Elemér egyetemi tanár az MTA tagja, Hubay Jenő, Jászay Mari nagyasszony, Sajó Sándor író, Zsolt Nándor zeneszerző. Ő K.ir. Fenségek 9 órakor misét hallgattak a Mindszenti templomban, 10 órakor megtekintették a múzeumi kiállításokat, fél 11 órakor az Avasi templomot. Azután díszesen felvonultak az Avasra és emlékfát ültettek. Gvadányi József tábornok és író emlékére: Császár Elemér, Lévay József emlékére: Sajó Sándor, Reményi Ede emlékére Hubay Jenő, Tarkányi Béláéra Túri Béla képviselő, Tóth Ede költőére Zsolt Nándor, Vadnay Károly íróéra Száva Gyula a Petőfi Társaság tagja, Latabár Endréére Jászay Mari, Herman Ottóéra Szentpály István polgármester és Géher János Üzletigazgatósági (MÁV) főnök, Dérynéére: Pékár Gyula.

24 íme tehát az új rend, amelyik a „hazafiatlan kommunisták" után a magyar múlt és hagyomány védőjeként lépett fel. Elérkezett az iskola fennállásának 25 éves évfordulója, amely nemcsak a névadónak szóló tisztelet volt, hanem a város megbecsült intézményének a jubileuma is. A megemlékezésre méltó volt az elmúlt negyedszázad, hiszen az a tény, hogy addig közel 8000, pontosan 7512 növendéket oktatott a zene művészetére —, már önmagában is megbecsülést érdemelt.

25 Az ünnepség megszervezésében az igazgató szervező készsége ismét teret kapott. A jubileumra Emlékkönyvet adtak ki, amelyben a kultuszkormányzat — bár rövid —, de mégis elismerő sorain kívül a város, a megye vezetői, az ország zenei intézményeinek köszöntései olvashatók. Az Emlékkönyv megörökíti a város már méltatott s valóban nagyszerű gesztusát a pénzügyi fedezet megteremtésére, kiderülnek belőle azok a nehézségek, amelyek az építkezésnél fennálltak, és elismerő sorok szólnak a 260 építő munkás becsületes munkájáról, 23. Molnár Antal: Magamról — másokról. Gondolat. Bp. 1974. 129. 24. Eredeti Műsor. Borsod megye és Miskolc Thj. város országos magyar kultúrünnepélye 1921. június 4—5. 25. Lásd 13 27—78.