A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

VALTER Ilona: A tornaszentandrási r.k. templom kutatása

128 VALTER ILONA dalom területén a Karoling-kortól divatos ikerszentélyes alaprajzot a Szepességben birtokot kapó merániak-tiroliak honosíthatták meg a tornai vár melletti faluban. 3. A román templom nagyobbítását a régészeti leletek, a történeti források és az előkerült falképek egybehangzóan a XIV. század közepére teszik. Ekkor került a falu a Bebek család tulajdonába. Itt lakott egyik tiszttartójuk. Az óriási birtokokból és a Szepes-Gömöri bányatelepekből- vaskohókból meggazdagodott Bebek családnak a királyi udvarban élő, országos tisztséget viselő tagjai bányatelepeik, falvaik templomait — köztük a megnagyobbított szentandrási templomot is — itáliai tanultságú mesterekkel festették ki.

58 Az ikerapszisos román templom a gótikus hajónak szentélyéül szolgált (18. kép), az ikerszentélyeket elválasztó pillér elé gótikus szárnyasoltár került, a déli fal egyik román ablakát megnagyobbították. A diadalív déli oldalánál, a gótikus hajóban még egy oltár állott, a hajó nyugati végében karzat magasodott. Ennek egyik pilléralapját megtaláltuk a kutatáskor. A bejárat a déli oldalon nyílott, a gótikus szentély külső déli oldalához osszariumot építettek. A román terepszintet kívül-belül jelentősen lesüllyesztették. 3. 1576-ban a törökök felégették a falut. A lakosok nagy része vagy elpusztult, vagy elmenekült. A templom gazdátlanul, romosán állott több mint 150 évig. Bizonyítják ezt a gótikus falképbe karcolt, 1601-ből, 1609-ből származó firkálások (3. kép), az idézett, 1713-as és 1731-es Canonica Visitációk és az elvégzett kutatás. A tető nélküli, romos épületet 1740-ben újjáépítették. A lepusztult falakat kijavították, a templom táblás famennyezetet, zsindelytetőt kapott, a padozatot deszka borította. Az északi oldalra az újratelepedő, a domb északi oldala elé építkező falu számára szélfogós bejárat épült, a sekrestyét is újjáépítették. A templom három oltárának meglétéről az 1733-as Canonica Visitáció beszél. Közülük kettő ma is megvan, a harmadik töredékeinek egy részét a kutatáskor megtaláltuk a templom padlásán, a másik része a Szent András-oltárba lett beépítve. Mária tiszteletére szentelt oltár volt. így a Szent András-oltáron és az ún. szádvári Máriaoltáron kívül még egy barokk Máriaoltár is állt itt. Az 1789-es Visitáció még nem említette a karzatot, arról csak 1814-ben esik szó. 1789 és 1814 között, még a XVIII. század végén készíthették. A templomon kisebb javítás 1910-ben történt. Az 1971-ben elvégzett műemléki kutatás az építéstörténet tisztázása mellett a szükséges műszaki adatokat is szolgáltatta a tervezéshez és így megkezdődhetett az épület műemléki helyreállítása. 58. Prokopp Mária: Gömöri falképek a XIV. században. Műv.tört. Ért. 1969. 128— szóbeli közlése a tornaszentandrási templomról. 147., és szíves