A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

VALTER Ilona: A tornaszentandrási r.k. templom kutatása

A TORNASZENTANDRÁSI R. K. TEMPLOM KUTATÁSA 125 Az északiban 0,54 X 0,78 m méretű oltár állott (22. kép — c). Az apszisok kora az ásatás VIII—

IX. századra határozta meg.

44 Ugyancsak Comóhoz fekszik közel Mesocco helység. Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt plébániatemplomáról az 1583-as Visitació írja: „terem, keleten két apszissal. Az apszisok félköralakú hátfala valószínűleg későbbi toldás, mint pl. a Szent Luzi templomé." A két félkörívű apszis közötti falpillérben egy „finestrella" van, amely áttöri a fülkéket elválasztó falat. A déli falon az apszis előtt dongaboltozatos előépítmény van, egy félköríves boltozott falifülkével. A déli apszisban 1,10x0,80 m méretű oltár állott (22. kép — d.). A templom korát a X—

XI. századra határozták meg.

45 Az ismertetett szerzetesi és plébániatemplomok földrajzilag közel fekszenek egymáshoz. Ezen a területen — a hajdani Germániában — frank fennhatóság alatt álló germán törzsek éltek a VII—

VIII. században, akik ebben az időben vették fel a keresztségét. Germániát angolszász (ír) szerzetesek térítették meg. A legnagyobb érdeme a bencés Winifriednek (későbbi nevén Bonifacius) volt, aki Marcell Károly támogatásával angolszász szerzetesei élén elterjesztette a kereszténységet Thüringiában, Hessenben, Bajorországban, és 744-ben megalapította a fuldai kolostort. 771-től Nagy Károly uralkodott a frankok felett, és 46 évi szívós munkával megteremtette a karoling világbirodalmat, amibe Franciaországtól — Pannóniáig egész Európa beletartozott.

46 A karoling birodalom támaszt talált a megerősödött egyházban, ám világbirodalmi nagyságát, különlegességét minden téren igyekezett kifejezni. A legújabb német theologiai lexikon az ikerszentélyes templomtípust kifejezetten karoling sajátosságnak tartja Európában, és a karoling birodalmi eszmény sajátosra, különlegesre való törekvésével magyarázza. Különösebb liturgiái jelentőséget nem tulajdonít neki,

47 mintegy építészeti divatról beszél. Nem találtunk tehát megnyugtató magyarázatot a plébániatemplomként működő ikerszentélyes templomok liturgiái rendszerére. Elgondolkoztató, hogy az ismertetett (eddig feltárt) VIII—

X. századi ikerszentélyes templomokban csak egy oltárt találtak. Az apuliai Castellana Szent Bertalan tiszteletére szentelt templomról már szóltunk. A romos kápolna egy dombon áll, nem messze Monopoli városától. Két kis félköríves szentélyéhez majdnem négyzetes hajó tartozik (22. sz. kép — e.). A négyszögű hajót félgömbkupola boltozat fedi, mely közvetlenül a falakra támaszkodik és négy kis fülke tartja a sarokban (lásd a 20. képet). Az apszisok a déli oldalon állnak, déli faluk beomlott. A leomlott törmelék és föld miatt kutatás nélkül nem lehet látni az oltár helyét. Az épület szerkezete, falazási technikája az apuliai épületekhez hasonló, az egész épület alakja, az apszisok hajlása azt jelzi, hogy egy tökéletes modell helyi változatával állunk szemben. Ez az alaprajz idegen e területen.

48 A templom alaprajzilag a már ismertetett Karo44. Vorromanische... 2. kötet. 1971. 204. 45. Vorromanische... 2. kötet. 1971. 209. 46. Marczali Henrik: Nagy képes világtörténelem. Bp. 1869. IV. kötet 336—345. 47. Lexicon für Theologie und Kirche. Freiburg, Verlag Herder 1961. 202. Kirchenbau címszó. 48. Allé sorgenti del Romanico Puglia. XI. secolo. 1975. jun. dec. Catalogo. 226. o. 267. tétel.